- Huszti György írása -
Negyvenkettedik alkalommal került sor a Nyílt Magyar Golf Bajnokságra hazánkban. 1929-ben rendezhettük az első ilyen megmérettetést, az első Bajnok Dr. Kovács Jenő (Magyar Golf Club) 91 évvel ezelőtti gondolatai máig aktuálisak a jelenlegi korosztály számára is. A 42. egészen rendhagyó volt, egyrészt hiába tartalmazta a Versenykiírás, hogy a férfiak a hátsó (fehér) elütőről játszanak, más lehetőség hiányában mindenki a sárgáról húzta, illetve a COVID helyzet teljes mértékben rányomta a bélyegét a hétvégére, így csak hazai golfozókkal találkozhattunk Tatán. Ennek a helyzetnek (is) köszönhetően az elmúlt tíz évben másodszor fordult elő (Horváth Marcell 2016-os győzelmét követően), hogy magyar “férfi” játékos emelhette magasba a Nyílt Magyar Bajnoki Serleget.
A “Balaton üdvöskéje” Kötél Bence (67/71/71) egy mai rendkívül színes játékkal (5 Birdie, 6 Bogey, 7 Par) megőrizte előnyét és mindössze egyetlen ütéssel (de mint tudjuk az olykor dollármilliókat jelenthet) 2018-os Magyar Bajnoki címét követően most egy Nyílt Magyar győzelemmel tehette fel a koronát, az idei (korona sújtotta) idényére.
Mögötte hatalmas (hármas) tumultus alakult ki, amelyből a Versenykiírásnak köszönhetően (utolsó jobb 36 szakasszal) a későn ébredő erő, ifj. Sárközi Richárd (74/67/69) az ezüst, míg Stöllinger Viktor (71/69/70) a bronzérmet szerezte meg. Bertényi Bence (68/71/71) hozzájuk hasonlóan EvenPar-t játszott a három nap alatt, de lecsúszott a dobogóról, míg Horváth Ákosnak (70/68/73) (bár sokáig úgy nézett ki, hogy akár egy Playoffban is részt vehet a nap végén), végül meg kellett elégednie az ötödik hellyel. A legjobb nem junior korú játékos, a többszörös Magyar Bajnok Rózsa Dávid lett, aki igazán szépen (mínusszal) búcsúzott utolsó amatőr évének utolsó egyéni szövetségi versenyétől (75/70/69) score-jával nincs miért szégyenkeznie a Pannonia golfigazgatójának.
A Férfi élmezőny:
1. Kötél Bence 209
2. ifj. Sárközi Richárd 210
3. Stöllinger Viktor 210
4. Bertényi Bence 210
5. Horváth Ákos 211
6. Rózsa Dávid 214
A Női mezőnyben sem volt kérdés, hogy a felnőttek nem szólhatnak bele a “kicsik” dolgába. A Pannonia Junior Akadémiáról érkező Berkenyei Daniella (80/76/74) parádésan tért vissza az idei szezon kissé talán gyengébb szereplése után és első felnőtt Bajnoki címét szerezte meg. Ő talán a 18-as szakaszt sajnálhatja leginkább, ahol mindhárom napon duplázott, így jött össze az a +20 score, amely éppen kettővel magasabb, mint az a hatütéses napi átlag amely a világranglistára történő kerüléshez alighanem hiányozni fog majd.
Második helyen Jaczkovics Emma (80/79/76) végzett, míg a dobogó harmadik fokára az idén hatalmasat fejlődő Stern Lea Sára (84/78/82) állhatott fel. Itt csak az ötödik helyre jött be “felnőtt” játékos, hiszen a hektikusan játszó Sántha Laurát (92/76/81) követve Kiss Polett Karolina (84/87/79) ért oda a Top5-be, aki jobb utolsó harminchat szakaszával előzte be Lehoczky Fannit (83/80/87).
A Női élmezőny:
1. Berkenyei Daniella 230
2. Jaczkovics Emma 235
3. Stern Lea Sára 244
4. Sántha Laura 249
5. Kiss Polett Karolina 250
6. Lehoczky Fanni 250
Jövőre már a negyvenharmadikra kerülhet sor és bár több mint 90 esztendő telt el az első óta, Dr. Kovács Jenő 1929-es Nyílt Magyar Bajnok szavai még mindig itt vannak velünk:
“Hogy mi az ebben a sportban, ami, amint mondottuk, milliókat és milliókat tett a golf rabszolgáivá és ami a golfozókban — legyen az kezdő, vagy bajnok, gyerek, vagy kiöregedett veterán, — azt a fantasztikus lelkesedést e sport iránt fenntartja, amely csak a legutolsó golfütéssel, amit az illető életében üt, múlik el?
Erre három okot tudunk felsorolni, melyek közül kettő könnyen megmagyarázható és megérthető, míg a harmadik — a legfontosabb — már nehezebben.
Az első oka a golf majdnem hipnotikusan fascináló voltának a remény. A játék technikájában rejlik, hogy mindenkinek — tudásához képest, sőt ettől függetlenül is — sikerülnek olyan ütések (sajnos ritkán!), amelyeket semmiféle világbajnok sem tud parancsszóra megismételni. És éppen ezeknél az ütéseknél van az embernek az az érzése, hogy semmi különöset nem csinált! Ennélfogva mi golfozók, ahányan csak vagyunk, nem tudjuk belátni, hogy ilyen egyszerű dolgot miért ne tudnánk mindig megcsinálni? Minden egyes ütés előtt a predomináló érzés a golfnál az a remény, hogy most megint egy ilyen ütés fog sikerülni, a legszebb a dologban pedig az, hogy ez a remény soha el nem múlik, mert ezeknek az ütéseknek az emléke a tudatban, vagy az alatt örökre megmarad minden golfozónál.
A másik ok az a kellemes és izgató érzés, amely onnan ered, hogy a golfnál semmiféle klasszisú játékosnál biztos és állandó forma nincsen. Az ember soha nem tudja, hogyan fog aznap játszani, sőt, minden egyes ütést egy izgatott várakozás érzés előz meg: jól fog-e sikerülni, vagy nem. A golfnál minden egyes ütés egy külön probléma, amelynek megoldhatása bizonytalan, ép ilyen bizonytalan az egész partinak, mint egységnek kimenetele is. Épp ezért az egyenlő, vagy megfelelő előnyökkel kiegyenlített játékerejű játékosok közötti mérkőzések mindig érdekesek, mert senki sem tudja, ki fog aznap éppen relatíve legjobban játszani és nyerni.
A golf elterjedésének és vonzóerejének legfőbb oka azonban egy harmadik ok, amely röviden abból áll, hogy semmiféle más sport, szórakozás, vagy foglalkozás oly tökéletesen a maga részére az illető minden gondolatát lekötni és minden, a játékon kívül álló gondolatot megsemmisíteni nem tud, mint a golf. Ez az oka annak, hogy pl. Amerikában éppen a szellemi munkával foglalkozók milliói a legszenvedélyesebb golfozók, mert ez a legjobb és legkellemesebb mód arra, hogy üzleti és egyéb gondjaikat néhány órára teljesen és tökéletesen kikapcsolják és így az idegeknek még az álomnál is tökéletesebb pihenést nyújtsanak. Mindez annak, aki nem golfozik, hihetetlenül fog hangzani és amint említettük, megmagyarázni ennek okait kissé körülményes, bár azt hisszük, hogy részben sikerülni fog. A golfjáték, ahol minden fizikai és szellemi energiát egy másodperc kis töredékére kell koncentrálni, körülbelül 90%-ig szellemi munka, mert az izmok komplikált munkája az ütések keresztülvitelénél semmi egyéb, mint a testnek automatikus engedelmeskedése egy, alig néhány tizedmásodpercre öszszesűrített gondolattömegnek. Ilyen gyors szellemi munkát pedig csak akkor tudunk elvégezni, ha minden gondolatunk és egyéb idegmunkánk egyetlenegy célra van irányítva. Ez pedig olyan koncentrációt igényel, hogy minden más gondolatnak el kell tűnnie. A nagyszerű a golfnál az, hogy ez automatikusan történik, mert a golfra összepontosított figyelem oly tömör és erős, hogy az minden zavaró tényezőt magától eltávolít.”
Vajon újabb 90 év elmúltával megidézik-e Kötél Bence mai gondolatait az akkori golfsajtóban? Írnám, hogy majd meglátjuk, de vélelmezhetően e sorok mai olvasói közül senki sem láthatja ezt meg ?
Gratulálunk a Nyílt Magyar Bajnokoknak és persze a teljes mezőnynek is a háromnapos helytálláshoz!
Fotó: Tátrai Béla