Üzenet a múltból a maiakhoz
Dr. Kovács Jenő egykori kiváló magyar golfjátékos, az 1929-es év Magyar Bajnoka - igazán megszívlelendő - üzenete a 91 éves “időkapszulából”, a Tennisz és Golf folyóirat 1929. június 10. lapszámából került a jelen golfozóinak virtuális asztalára.
Uj és jövendő Bajtársainkhoz!
A golfsportnak először Angliában, azután Amerikában, majd Európa nyugati államaiban való példátlan gyors elterjedése nálunk is mindinkább felkelti a szabadtéri sportok barátainak érdeklődését és örömmel tapasztaljuk, hogy ez az érdeklődés ma már olyan méreteket kezd ölteni, hogy minden reményünk megvan arra, hogy a „királyi és ősrégi játék" nálunk is rövidesen egyike lesz a legnépszerűbb sportnak.
A legjobb bizonyítéka ennek az érdeklődésnek az, hogy a Magyar Golf Club régi svábhegyi pályája, mely csak 9 szakaszos volt, egy-két év előtt még teljesen elegendő volt az itteni játékosok befogadására, ma — amikor pedig 18 szakaszosra hosszabbították meg, — ezen kétszeres méretei dacára szűknek bizonyult a jelenlegi tagok részére is. A golfozni szándékozók száma viszont oly mértékben szaporodik napról-napra, hogy más pályáról kell már gondoskodni, ahol ennek a sportnak új hívei is játékalkalomhoz juthatnak. Értesülésünk szerint már közel van a megvalósuláshoz az a terv, mely szerint egy, a legmodernebb alapokon megépítendő nagy, 18 szakaszos új golfpálya létesüljön Budapest közvetlen környékének egyik legszebb és könnyen megközelíthető helyén. Ez a golfpálya lesz hivatva arra, hogy a golfsport új híveinek lehetővé tegye, hogy azt a játékot, amely őket érdekli, gyakorlatilag is űzhessék. Ezeknek az érdeklődőknek, akik egyelőre még csak teoretikus hívei ennek a sportnak, — szólnak ezek a sorok, amelyekben egyrészt megkíséreljük azt kideríteni, hogy melyek ennek a sportnak az előnyei és melyek azok az okok, amelyek a golfot oly példátlan népszerűségre emelték; másrészt igyekezni fogunk a kezdőknek a játék megtanulására és az abban való haladásra vonatkozólag néhány útbaigazítást és jó tanácsot adni. Nem kívánjuk itt magát a golfjátéknak lefolyását és szabályait ismertetni, mert ezeket — úgy hisszük — az érdeklődök nagyrésze látásból, vagy hallásból ismeri, de különben is ezt bármely golfozó ismerősük néhány szóval szívesen ismerteti velük. Inkább arról óhajtunk beszélni, hogy milyen előnyöket nyújt ez a sport, mi az a különös fascináló erő a golfban, amely az emberek millióit ennek a játéknak a világ minden táján rabszolgájává tette.
Lauber Dezső, Dr. Szlávy Béláné, Dr. Kovács Jenő, Gyurkovits Béla
A golfnak minden más sport felett a legfontosabb előnye az, hogy mindenkinek, nemre, korra, temperamentumra, igényekre és vágyakra való tekintet nélkül majdnem 100%-os élvezetet tud nyújtani. Aki a golfozást csak azért űzi, mert szabad, jó levegőben akarja a testnek és léleknek szükséges mozgást elvégezni, ennél ideálisabb sportot nem találhat. Maga a golf lényege u. i. szükségessé teszi, hogy legalább 80—100 holdnyi használtassék fel kizárólag a pálya céljaira. Ilyen nagy teriilet természetesen csak jó távol a városoktól állhat e célra rendelkezésre. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a golfpálya maga rendesen erdőkből kivágott tisztásokon terül el és nem más, mint gondosan kezelt és ápolt finom gyep, akkor fölösleges magyarázni, hogy a játék a legideálisabban tiszta, pormentes levegőben folyik le. Tekintve továbbá, hogy a golfjáték technikai része legalább háromnegyedrészt ügyesség és nem brutális testi erő kérdése, világos, hogy azt bármely korban lehet űzni, tekintet nélkül az izomzat fejlettségére.
Nem akarjuk ezzel kétségbe vonni azt, hogy az elsőrangú játéknál a test fizikai kondíciója is igen fontos, ez azonban a normális játékosoknál, akik nem akarnak versenyzők lenni és nem aspirálnak bajnoki babérokra, a gyakorlat szerint igen keveset számít. Ez maga is igen lényeges tényezője a golf népszerűségének, mert az idősebb, vagy gyengébb fizikumú játékos itt semmi hátrányban nem lévén, a más sportoknál oly kellemetlen inferiorítás érzése ezeknél a játékosoknál teljesen hiányzik. Még fontosabb ennél a golfnak az, hogy mindenki saját labdájával, egyedül játszván, olyan tempóban és módon játszik, ahogy az általános, vagy momentán testi és lelki diszpozíciójának megfelel. Eltekintve attól tehát, hogy ennél a sportnál túlzott fizikai megerőltetés nem állhat elő, az individualizmus a játék tempójában, a technikában és taktikában teljes mértékben érvényesülhet.
Aki a pszichológiával csak felületesen is foglalkozott valaha, tudja, hogy ez a jó és megelégedett érzés kiváltásához mindennél fontosabb. A golfjátéknál senki és semmi nem befolyásolván a játékost, az úgy játszik, ahogy akar, — viszont alibi nincs! — mindenért maga felelős. Ennél a játéknál szabadon tombolhat tehát az egyéniség: a töprengő játékos percekig gondolkozhatik, milyen ütővel, hogyan, hova üsse a labdát, a gyors elhatározású mindezt másodpercek alatt intézheti el; az óvatos természetű kikeresheti a legbiztosabb útat és módot, a hazardör minden ütését olyan vakmerően ütheti, hogy azok alatt a másodpercek alatt, míg a labda repül, átélheti mindazokat az izgalmakat, amelyekre idegeinek szüksége van, hogy aztán ismét nyugalmi állapotukba jussanak. Az a tény, hogy a golfnál mindenki saját labdájával egyedül játszik, még egy fontos előnyt rejt magában, t. i. hogy ilyen módon meg van a mód arra, hogy kezdők igen jó játékosokkal is játszhatnak együtt, miután egymás játékát nem zavarják és a gyengébb golfozó csak látja, a másik fölényét, de az öt saját játékában nemcsak, hogy nem akadályozza, sőt inspirálólag hat rá.
Az eddig elmondottakban megismertettük a golfnak, mint sportnak előnyeit, azonban még adósok maradtunk a felelettel arra, hogy mi az ebben a sportban, ami, amint mondottuk, milliókat és milliókat tett a golf rabszolgáivá és ami a golfozókban — legyen az kezdő, vagy bajnok, gyerek, vagy kiöregedett veterán, — azt a fantasztikus lelkesedést e sport iránt fenntartja, amely csak a legutolsó golfütéssel, amit az illető életében üt, múlik el? Erre három okot tudunk felsorolni, melyek közül kettő könnyen megmagyarázható és megérthető, míg a harmadik — a legfontosabb — már nehezebben.
Az eredeti cikk első oldala
Az első oka a golf majdnem hipnotikusan fascináló voltának a remény. A játék technikájában rejlik, hogy mindenkinek — tudásához képest, sőt ettől függetlenül is — sikerülnek olyan ütések (sajnos ritkán!), amelyeket semmiféle világbajnok sem tud parancsszóra megismételni. És éppen ezeknél az ütéseknél van az embernek az az érzése, hogy semmi különöset nem csinált! Ennélfogva mi golfozók, ahányan csak vagyunk, nem tudjuk belátni, hogy ilyen egyszerű dolgot miért ne tudnánk mindig megcsinálni? Minden egyes ütés előtt a predomináló érzés a golfnál az a remény, hogy most megint egy ilyen ütés fog sikerülni, a legszebb a dologban pedig az, hogy ez a remény soha el nem múlik, mert ezeknek az ütéseknek az emléke a tudatban, vagy az alatt örökre megmarad minden golfozónál.
A másik ok az a kellemes és izgató érzés, amely onnan ered, hogy a golfnál semmiféle klasszisú játékosnál biztos és állandó forma nincsen. Az ember soha nem tudja, hogyan fog aznap játszani, sőt, minden egyes ütést egy izgatott várakozás érzés előz meg: jól fog-e sikerülni, vagy nem. A golfnál minden egyes ütés egy külön probléma, amelynek megoldhatása bizonytalan, ép ilyen bizonytalan az egész partinak, mint egységnek kimenetele is. Épp ezért az egyenlő, vagy megfelelő előnyökkel kiegyenlített játékerejű játékosok közötti mérkőzések mindig érdekesek, mert senki sem tudja, ki fog aznap éppen relatíve legjobban játszani és nyerni.
A golf elterjedésének és vonzóerejének legfőbb oka azonban egy harmadik ok, amely röviden abból áll, hogy semmiféle más sport, szórakozás, vagy foglalkozás oly tökéletesen a maga részére az illető minden gondolatát lekötni és minden, a játékon kívül álló gondolatot megsemmisíteni nem tud, mint a golf. Ez az oka annak, hogy pl. Amerikában éppen a szellemi munkával foglalkozók milliói a legszenvedélyesebb golfozók, mert ez a legjobb és legkellemesebb mód arra, hogy üzleti és egyéb gondjaikat néhány órára teljesen és tökéletesen kikapcsolják és így az idegeknek még az álomnál is tökéletesebb pihenést nyújtsanak. Mindez annak, aki nem golfozik, hihetetlenül fog hangzani és amint említettük, megmagyarázni ennek okait kissé körülményes, bár azt hisszük, hogy részben sikerülni fog. A golfjáték, ahol minden fizikai és szellemi energiát egy másodperc kis töredékére kell koncentrálni, körülbelül 90%-ig szellemi munka, mert az izmok komplikált munkája az ütések keresztülvitelénél semmi egyéb, mint a testnek automatikus engedelmeskedése egy, alig néhány tizedmásodpercre öszszesűrített gondolattömegnek. Ilyen gyors szellemi munkát pedig csak akkor tudunk elvégezni, ha minden gondolatunk és egyéb idegmunkánk egyetlenegy célra van irányítva. Ez pedig olyan koncentrációt igényel, hogy minden más gondolatnak el kell tűnnie. A nagyszerű a golfnál az, hogy ez automatikusan történik, mert a golfra összepontosított figyelem oly tömör és erős, hogy az minden zavaró tényezőt magától eltávolít.
Mindezen teoretizálásnál fontosabb azonban a praktikus eredmény: a golfon eltöltött 2—3 óra a szabad levegőn való mozgáson kívül a legtökéletesebb szellemi pihenést is eredményezi!
Dr. Kovács Jenő, 1929. június