- Bodor Tanár úr jegyzete -
Sok félreértés és ebből fakadó vita van a viszonyítási (referencia) pont körül. Pedig alapvetően egyszerű:
- Minden ejtésnél van viszonyítási pont.
- Ez az a pont, amelytől az (1 vagy 2 ütőnyi) könnyítési területet mérni kell.
- Alapvetően kétféle lehet; fix vagy választható.
(1) Fix viszonyítási pont.
A szabályok pontosan meghatározzák, tehát nem választható. Lehet // a legközelebbi teljes könnyítési pont // az elérhető legnagyobb könnyítés pontja // közvetlenül a besüppedt labda mögötti pont // az eredeti labda helye // a hely, ahonnan az előző ütést végezték // ahol a labda utoljára haladt át a piros büntetőterület határán // a labda alatt a talajon lévő pont, ha a labda nem a talajon fekszik. //
Esetenként ezek a fix pontok nem mindig találhatók meg könnyen, de közös bennük, hogy mindegyik pontosan definiált a szabályok szerint, és mindegyikből csak egyetlen egy van. A játékosnak nincs választási lehetősége.
(2) Választható viszonyítási pont.
Kivételes eset a vonalon hátrafelé könnyítés, amelynek sajátossága, hogy a szabály nem egy viszonyítási pontot határoz meg, hanem egy viszonyítási vonalat. Ezen matematikailag végtelen, de gyakorlatilag is több viszonyítási pont lehetséges, és a szabály a játékosra bízza, hogy közülük melyiket választja.
A viszonyítási vonal bunker vagy játszhatatlan labda, illetve büntetőterület esetén:
- a lyukat az eredeti labda helyével összekötő egyenes, illetve
- a lyukat a labda területre való belépési pontjával összekötő egyenes.
Ezen a vonalon a játékos tetszés szerinti távolságra mehet hátrafelé, és tetszés szerint választhat viszonyítási pontot.
A követendő eljárás:
- A kiválasztott pontot valamilyen tárggyal meg kell jelölnünk, praktikusan egy tee-vel.
- Viszonyítási pontnak kiszemelhetünk a pályán valamilyen fix objektumot is. Ha ez jól megkülönböztethető a környezetétől, nem kell külön megjelölnünk. Ilyen lehet például egy öntözőfej, pályasérülés, ütésnyom, magányos jellegzetes növény. De lehullott falevél, gally, fűnyesedék, fa árnyéka vagy balról a harmadik sárga virág, fűcsomó erre nem alkalmas.
A viszonyítási pont szerepe és jelentősége:
- Ettől a ponttól kell kimérni nem közelebb a lyukhoz az 1 ütőhossznyi területet, ahová a labdát ejteni kell.
- A labdát nem kell a vonalra ejteni, lehet attól jobbra, balra, vagy hátra, az 1 ütőhosszon belül.
- Ha a labda leesés után előrefelé gurult, az ejtés érvényes mindaddig, amíg a labda bent marad a területen.
Problémás helyzetek:
- Ha a viszonyítási pont kiválasztása nélkül a vonalon ejtjük a labdát, akkor keletkezik egy automatikus viszonyítási pont, mégpedig ott, ahol az ejtett labda először földet ért. Ha az ejtés nem sikerült pontosan a vonalra, akkor pedig a vonal azon pontja, amely ugyanolyan távolságra van a lyuktól, mint a földet érési pont. Tehát a viszonyítási pont mindig a vonalon lesz.
- Vitás esetben a bíró az együtős könnyítési területet ettől a ponttól méri ki. Ha a szabályosan ejtett labda ezen belül maradt, az ejtés érvényes és sikeres.
- De számítsunk arra, hogy ha a földet érés után a labda előre pattant vagy gurult, akkor a lyukhoz közelebb, egyúttal a könnyítési területen kívülre került, így az ejtés sikertelen. Ha ezt a labdát megütjük, idegen helyről játszottunk, aminek büntetése 2 ütés.
Megjegyzések:
- A labda helyezése, visszahelyezése esetén nincs ejtés, és nincs viszonyítási pont. A labdát oda kell visszahelyezni, ahol volt, vagy oda kell helyezni, ahová a vonatkozó szabály előírja.
- A legközelebbi teljes (esetleg részleges) könnyítési pontból szimmetrikus esetekben lehet több, de akkor mindegy, hogy melyiket választjuk viszonyítási pontnak.
Fotó: GolfMonthly