- Bodor Tanár úr jegyzete -
A megesett történet:
A "Players Championship" második napján a 16-os greenen Keegan Bradley lejelölte a labdáját, de mielőtt felvette volna, egy erős széllökés arrébb fújta. Nem Breadley-t, hanem a labdát. A játékos visszatette a labdajelzőhöz, és onnan játszotta meg a szakaszt. Később tudta meg, hogy abból a parból dupla bogi lett, 2 büntető ütés miatt. Ezzel a kört 71 ütéssel fejezte be.
Bradley utólag elmondta, a csoportban mindenki egyetértett abban, hogy a helyzet tiszta és világos, minthogy a labdajelzőt már letette mielőtt a labda elmozdult volna. Tehát onnan kell folytatni a játékot. Így azután nem is hívtak bírót, pedig mint utólag kiderült, jobb lett volna.
A szabály ugyanis azt mondja:
/a/ Ha a greenen valamely természeti erő (például a szél) egy fel nem vett labdát mozdít el, akkor azt az új helyzetéből kell megjátszani. Ez csak a természeti erők esetén érvényes, más véletlen esetekben (játékos, segítője, partnere, társa, ellenfele vagy külső tényező) nem.
/b/ Ha a greenen egy korábban felvett, majd visszatett labda mozdul el, akkor a labdát vissza kell helyezni oda, ahonnan elmozdult. Függetlenül az elmozdulás okától, beleértve a természeti erőket is.
Fontos, hogy mindezek a greenre vonatkoznak, és ott nem jár értük büntetés. Bradley egy még fel nem vett labdát helyezett vissza, így idegen helyről játszott, és azért kapta a két büntetőt.
A szabály logikája:
Nem csoda, hogy nem csak Bradley, hanem más játékosok is tévedtek. A szabály a kétféle megkülönböztetés miatt elég bonyolultnak, nehezen értelmezhetőnek, indokolatlanul szőrszál hasogatónak látszik. De mindjárt érthetővé válik, ha átgondoljuk a logikáját, és talán könnyebb is lesz tőle emlékezni a helyes eljárásra.
- Akármit teszünk le, labdajelzőt, ütőt, pénzérmét, kocsikulcsot, államvizsgát, szüzességi fogadalmat, annak semmilyen hatása nincs a greenen lévő labda státuszára. Vagyis ha a labda addig játékban volt, akkor játékban is marad.
A labdajelző használata csupán a labda felvételéhez kötelező technikai előírás, hogy egyértelműen tudni lehessen, hová kell a labdát visszatenni.
- A játékban lévő labdával egy természeti erő bármit megtehet, akár repülés, akár gurulás közben, mialatt a labda akár többször is megállhat, míg végleg nyugalomba nem kerül. Eközben a labda mindvégig folyamatosan játékban marad.
Tehát onnan kell megjátszani, ahol nyugalomba került.
- Amikor a labdát felvesszük, akkor azzal játékon kívülre kerül. Ezáltal a labda státuszának folyamatosságát megszakítjuk. Amikor a labdát visszatesszük, akkor újra játékba hozzuk, ami a megütésével válik visszavonhatatlanná (addig a hibás vagy sikertelen visszahelyezést korrigálhatjuk).
Tehát ha a labdát egy természeti erő elmozdítja még mielőtt megütöttük volna, akkor vissza kell tennünk oda, ahol a státuszát helyreállítottuk, vagyis ahol játékba került, tehát ahonnan felvettük.
A szabály hátterében a golfjáték alapelve áll:
Az hogy a labdát ütésekkel kell a lyukba juttatni, tehát a labda mindenkori helyzete ütésektől (a játékostól) függ. A természeti erők nem kapcsolhatók ki, így befolyásolhatják a labda mozgását, de nem határozhatják meg kizárólagosan. A fel nem vett labda egy ütés hatására került oda, ahonnan a természeti erő elmozdította, így az elmozdulás ténylegesen az ütés része, ami felvett és visszahelyezett labdára nem igaz. Ha egy visszatett labda elmozdulását elfogadnánk, akkor abban a játékosnak semmi szerepe nem lenne, a labda ütés nélkül kerülhetne új pozícióba, akár a lyukba.
A helyes döntéshez:
Egyszerűen csak azt kell figyelembe vennünk, hogy a labda ütés által, vagy visszahelyezés útján került játékba. Ezzel a hibázás elkerülhető.
Fotó: Moly