- Bodor Tanár Úr jegyzete -
Általánosan elterjedt hiedelem, hogy a golfpálya szakaszainak létezik egy abszolút erősségi sorrendje, ami az eredménykártyákon is fel van tüntetve. Az 1-től 18-ig terjedő számozással jelölt szakaszok közül az 1-es a legnehezebb, a 18-as a legkönnyebb. Eltekintve attól, hogy kinek, mi számít nehezebbnek vagy könnyebbnek.
Valóban létezik ez a számozás, amit stroke indexnek neveznek. Azonban nem igazán a szakaszok nehézségi sorrendjét jelenti. Elsődleges célja, hogy az egyes játékosoknak járó ütéselőnyök a pálya szakaszai között minél egyenletesebben legyenek elosztva. Például ha valakinek 6 ütés előny jár, akkor azt ne az első 6 szakaszon kapja meg, azután a többi 12-őn semmit, hanem nagyjából minden 3-ik szakaszon egyet-egyet.
Ezt bonyolult kiosztási eljárással igyekeznek megvalósítani. Amit nem kell ismernünk ahhoz hogy jól golfozzunk, de az érdekesség kedvéért íme néhány szemelvény az EGA javaslatából:
- Ne legyen külön stroke indexe a férfiaknak és a nőknek.
- Minden elütőhöz ugyanaz a stroke index táblázat tartozzon.
- A 18 szakaszt hármasával 6 csoportra kell osztani.
- A hármas csoportok indexének összege 27 és 30 között legyen.
- A kimenő 9 szakaszon csak páratlan, a bejövőn csak páros indexek legyenek, vagy megfordítva, attól függően, hogy melyik félpálya a nehezebb (rendszerint a hosszabb).
- Az 1-4. indexek közül egyik se kerüljön az első, vagy az utolsó három szakaszra.
- Az 1-6. indexek közül egyik se kerüljön szomszédos szakaszokra.
- Elvárható, hogy a játékos az első előnyt a legnehezebb par 5-ös szakaszon kapja, a másodikat a legnehezebb par 4-esen, azután pedig a többi par 5-ösön. A sorrendben a par 4-esek, végül a par 3-asok következzenek.
Az 1. indexet a 7,8,9. szakasz közül a legnehezebbhez rendeljük. A 2. indexet a 13,14,15. szakasz közül a legnehezebbhez rendeljük. A 3. indexet a 4,5,6. szakasz közül a legnehezebbhez rendeljük. A 4. indexet a 10,11,12. szakasz közül a legnehezebbhez rendeljük. Az 5. indexet az 1,2,3. szakasz közül a legnehezebbhez rendeljük. A 6. indexet a 16,17,18. szakasz közül a legnehezebbhez rendeljük. A 7–12. indexet egyenletesen, de nem feltétlenül emelkedő sorrendben elosztva rendeljük a hat csoporthoz. Ugyanígy járunk el a 13–18. indexek hozzárendelésével.
Első látásra az egész elég bonyolult és áttekinthetetlen, de helyesen alkalmazva mindezek együttesen biztosítják, hogy ha a kapott ütéselőnyöket (a pálcikákat) a stroke index sorrendjében osztjuk ki, akkor nagyjából egyenletesen fognak szétterülni a pályán, akár 5 ütés előny jár a játékosnak, akár mondjuk 15, 25, 35 vagy 45. Bár semmi garancia nincs arra, hogy az 1-es index lesz a legnehezebb szakasz, vagy hogy például a 11-es nehezebb lesz, mint a 12-es.
De a hiedelem végül is nem teljesen alaptalan. A szakaszok nehézségi foka és a stroke indexek között felismerhető némi összefüggés. Ez nagyobbrészt annak köszönhető, hogy a pályákat általában eleve úgy építik, hogy a szakaszok hossz és nehézség szerint egyenletesen oszoljanak el. De maga az algoritmus is ebbe az irányba hat, amikor minden hármas csoportból először a legnehezebb szakaszt emeli ki.
Fotó: LiveAbout