- Bodor Tanár úr jegyzete -
A Golf Szabályok lehetővé teszi, egyes esetekben kötelezően előírja, hogy bizonyos körülmények között "ingyen", azaz büntetés nélkül könnyítést vehessünk igénybe. Ha a fociban lehetett a free kickből szabadrúgás, miért ne lehetne a golfban a free dropból szabad ejtés, akkor is, ha az esetenként nem ejtés, hanem helyezés.
Példák a szabad ejtésre:
- Ha tócsa, // mozdíthatatlan műtárgy, építmény // sérült pálya, // állat vájta üreg, // felújítás alatt álló terület, // veszélyes állat zavarja a játékunkat, konkrétan a beállást, a lendítést, az ütést, egyáltalán ha a labdánk rajta vagy benne van, de elég az is, ha hozzá ér.
- Vagy ha a labdánk // besüpped a saját becsapódási kráterébe, // egy golftáskába esik, // fennakad egy golfautón, // egy néző ölében landol, // esetleg röptében elviszi egy sirály.
- Kötelező a szabad ejtés, ha a labdánkat // kék tilos zónából kell kihozni, // vagy idegen greenről kell lehozni.
A szabad ejtés alapszabályai:
(1) Rendes esetben teljes könnyítést kötelező igénybe venni, vagyis ahol a szabad ejtéskor a könnyítésre jogosító zavaró körülmény egyáltalán nem érvényesül. Ha lehozzuk a labdát például a beton útról, a javítási területről, az idegen greenről, akkor beálláskor még a sarkunk sem lehet ezeken. Vannak kivételes helyzetek, amikor a részleges könnyítés is elfogadható, például vízzel teli bunkerban.
(2) A szabad ejtés soha nem egy pontra történik, hanem mindig egy könnyítési területre, amely jellemzően egy olyan körcikk, amelynek sugara 1 ütőhossz. Ez elég nagy terület, lehet akár 2,5 négyzetméter is. Méretét a pályaterületek korlátozhatják, például bunkeren belül nem terjedhet túl a bunker határán.
(3) A könnyítési területet a legközelebbi teljes könnyítési ponttól kell mérni, és ennél a pontnál nem lehet közelebb a lyukhoz. Kivétel ahol a részleges könnyítés megengedett, ott a legközelebbi elérhető maximális könnyítés pontját kell figyelembe venni, például bunkerban. Alapállapotban a "legközelebbi" a labda helyéhez képest értendő.
(4) A szabad ejtés akkor is jogos, ha a labda nincs meg, de tuti biztos, hogy a könnyítésre feljogosító körülmények között veszett el. Például láttuk, hogy a róka elkapta a labdát és elvitte, hogy a labda a tócsába esett, de elnyelte az iszap, hogy az építési munkagödörbe gurult, de nem találjuk. Ilyenkor a könnyítési pontot nem a labda helyéhez, hanem a területre való belépési pontjához képest kell meghatároznunk, a "legközelebbi" itt erre vonatkozik.
Érdekességek:
- Ha a sirály vagy a róka, tök mindegy milyen fajta jogcím nélküli pályán tartózkodó fenevad a magántulajdon szentségét figyelmen kívül hagyva elviszi a labdánkat, szabad ejtésre csak akkor kerülhet sor, ha a mozgó labdánkat kapja el. Ilyenkor a teljes könnyítés pontja ott van, ahol az állat a labdát a szájába, csőrébe, karmai közé vette. Ha az álló labdát veszi fel a földről, akkor nincs szabad ejtés. A labdát egyszerűen vissza kell tenni a helyére. Vagy helyette egy másikat, ha az eredeti elvitte.
- A greenen jogos könnyítés esetén szabad ejtés helyett szabad helyezés van, magára a legközelebbi teljes könnyítési pontra, ugyancsak büntetés nélkül. Sőt, ez a helyezési jog "öröklődik". Ha a greenen például tócsa, sérülés miatt veszünk igénybe könnyítést, de a legközelebbi teljes könnyítési pont a greenen kívül van, a labdát oda is helyezni kell, nem pedig ejteni, ahogy a greenen kívül egyébként kellene.
Fotó: USGA