Nagysikerű, retró cikkek elnevezésű sorozatunk következő darabjaként az 1957-ben alapított Kortárs című irodalmi és kritikai folyóirat 1984. októberi lapszámában, Sütő István (1949-1987) erdélyi (marosvásárhelyi) költő, újságíró tollából megjelent szabadverset tesszük közzé a golfról. A skandináviai golf c. szabadvers a költő első találkozását írja le a vasfüggöny túloldalával, illetve a golf sporttal.
- A Kortárs c. folyóirat 1984. őszi lapszámában megjelent szabadvers -
Skandináviai golf
Életedben nem jártál külföldön s most
golfozni skandináviába repülővel vonattal
hajókomppal svédországba finnországba dániába
norvégiába mintha csak négy városba bukarestbe
kolozsvárra marosvásárhelyre sepsiszentgyörgyre
de golfozni tudsz-e már vagy menet közben tanulod
az utazásnak ezt a feltételét amely mint minden feltétel
olyan ésszerűtlen repülőn hajón
vonaton tanulsz golfozni bár mind a négy
országban golfoznak svédország a
királynő a svéd királynő negyvenötezren golfoznak
svédországban szomorú eső esik otthon áznak a
kitett házak de örebróban vagy jönköpingben
már nem is tudod egy szélmalom mögött a réten
pasztellzöld dombok között tevékenykednek a golfozók
a láthatáron zászlórudak a nemzetközi mérkőzéseken
ide zászlót vonnak föl számodra milyen zászló lobog
itt lépsz pályára először milyen mezbe öltözöl
talpig fehérbe mondjuk buretbe mint negyvenhatban
a külvárosi ficsúrok fejeden micisapka a kést
ott rejtegeted a kabátujjadban de minek a kés nézd
a szélmalom négy csupasz karját golf és micisapka
és donkihót és piros ingben köréd gyűlnek a rendezők
egy domboldalon három nyírfa fehérben mint te mit
csinálsz tűzkővel borssal kereskedel ez az utazás
az egyetlen reményed de nézd ott jönköpingben sárga
virágok a domboldalon egy tisztáson a nyíresben
piros kocsi mi lehet mentő tűzoltó svéd gyufa
svéd gyufát gyújtott a gázszerelő amikor háza
lángra gyulladt de ott a nyíresben a dombon
s a szélmalom mögött nyírfából készül a gyufaszál
pepita micisapkával ezerkilencszáznegyvenhatban
beugrik ez a domboldal hát persze a kövesdomb
ott körözöl a rét fölött aztán zuhansz a
zászlórudak fölnyársalnak milyen zászlónak
lennél jó de már dániában ébredsz melletted
sárga zászló leng rajta fekete tizenkettes
arrébb őzek vagy tíz őz itt csak hétezer
golfozó vár rád összegyűlnek silkeborgban és
várnak rád te ott körözöl egy AN2-vel a tömeg
fölött vajon AN2-re lehet-e géppuskát
szerelni ez a tömeg nem zúg nem skandál jelszavakat
ezek a golfozók a nagyvilág golfozói te ott a
részeges pilóta mellett rangrejtve egy tintaceruza-
csonkkal jegyzetelsz az őzek felkapják fejüket
aztán zúg a tömeg esküdet kívánja hogy hozzá
tartozol szívvel-lélekkel egy tett egy gondolat
de te kihez tartozol tisztáztad magadban a hétezer
golfozóhoz csak úgy viheted valamire ha hozzájuk
tartozol menet közben megtanulsz golfozni
a távolban golfházak ott őrzik a golftagságikönyveket
és már finnországban helsingforsban itt már csak
ezer golfozó vár mind talpig jólöltözötten
állnak a kockásra nyírt pázsiton ők az élcsapat
tavak és jelszavak a golftitkár éppen rádió- és tv-
beszédet tart minden hatalmat a golfozók kezébe
körül fenyőerdők köztük tavak a fenyőbogarak szemei
csillognak és már norvégiában a lábak a földnek
feszülnek a két kar a bottal az égnek aztán ütsz
ütsz ütsz örökké golfozó maradsz-e
(Sütő István, 1984.)
Fotó: ScandinavianGolfClub