- Bodor Tanár úr jegyzete -
A golfütés nem úgy jön, mint derült égből a gumibot. A golfütés felkészülést igényel, amelynek végső stádiuma az ütés előtti (pre-shot) rutin. Definíció szerint ez: "egy következetes és szisztematikus eljárás (gondolatok, ellenőrző pontok, mozdulatok sorozata), amelyet a golfozó végrehajt, mielőtt elvégezné az ütést".
Senki nem üt nekifutásból, hanem ösztönösen valamennyire mindig nekikészül az ütésnek. Kérdés, hogy ez mennyiben tekinthető tudatos rutinnak, és ha igen, mennyire hatékony. Mértékadó profi vélemények szerint sok amatőr ütés előtti felkészülése nem eléggé céltudatos és következetes.
Megörültem, amikor a LET Tour Tippek között rátaláltam arra, hogy Annika Sörenstam szerint milyen a jó ütés előtti rutin. Nem írott anyag, hanem videó klip, viszont rövid és érthető. Ez a lényege:
(1) A labda körüli terepet gondolatban osszuk két területre. Közülük az elsőn van a labda. A második terület üres, és közvetlenül az első mögött helyezkedik el. Mintha egy ugróiskola része lenne. A hátsó terület a felkészülés helye, Annika szerint a "think box", ahol végig gondolhatjuk az ütést. Az előtte lévő terület, amelyben a labda van, már a cselekvés helye, ez a "play box", ahol végrehajtjuk azt az ütést, amelyre az előbb felkészültünk.
(2) Az ütés előtti rutin azzal kezdődik, hogy belépünk a think boxba. Ütésre készen, ütővel a kézben, kesztyű felhúzva (vagy levéve, ha nem kell). Ellenőrizzük (check) mindazokat a körülményeket (távolság, szintkülönbség, szél, stb.), amelyek ott és akkor befolyásolhatják a szándékolt ütést. Végiggondoljuk az ütés kivitelezését; hova állunk be, milyen irányban, merre fogunk ütni, mekkora hátralendítéssel, milyen erővel, lapos vagy magas íven. Ide tartozik, hogy elképzeljük (visualize) a labda kívánt útvonalát is. Eközben csinálhatunk néhány (legfeljebb 2-3) próbalendítést. Ha mindezzel megvagyunk, akkor átlépünk a play boxba.
(3) A play boxban beállunk a labdához, leérintjük az ütőt, toporgunk egy kicsit, finoman megmozgatjuk az ütőfejet le és fel, de inkább jobbra és balra, mint amikor a kutya (nem túl nagy érdeklődéssel) csóvál néhányat a farkával. Ez a "waggle", aminek fontos szerepe, hogy megfeszült állapotukból mozgásba hozza az izmokat, ezáltal mérsékeli a test feszültségét is, emellett előkészíti a hátralendítést és leszűkíti a figyelmet az ütésre. Tulajdonképpen eddig tart az ütés előtti rutin. Ami utána jön, az már maga az ütés; becélozzuk a labdát, koncentrálunk, majd suhi, és pakk. A labda pedig diadalmasan száll a kinézett cél felé.
Kicsit részletesebben:
- Az ütés előtti rutin nem lehet hosszú. Versenyen 40-50 másodperc megengedett a felkészülésre és a végrehajtásra együttesen. Ez nem lehetetlen, mert az ütés előtti rutin akkor kezdődik, amikor ránk kerül a sor, tehát lehet ütni. Addig pedig, amíg odaérünk a think boxhoz, meg mialatt mások ütnek, sok minden belefér a felkészülésbe.
- A felkészülés nem a think boxnál kezdődik. Addigra már tudjuk, hogy esik az eső, fúj a szél, süt a nap. Látjuk, hogy a labda bunkerban van, vagy általános területen, durva terepen vagy a nyírt sávon. Látjuk a labda fekvését is. A távolságot lemérhetjük, becsülhetjük. Eldönthetjük, hogy agresszív útvonalat játszunk, vagy biztonsági játékkal helyezzük a labdát. Kiválaszthatjuk az ütőt. Ha büntetőterületen van a labda, akkor dönthetünk, hogy igénybe veszünk-e könnyítést, és ha igen, akkor melyik lehetőséget, majd annak megfelelően ejtünk. Mindezek nincsenek benne az ütés előtti rutinban.
- Mire a think boxba belépünk, a stratégia, hogy mi a teendő, az már eldőlt. Az ütés előtti rutin egyetlen egy ütésről szól, pontosabban arról, hogy azt hogyan fogjuk végrehajtani. A golf fejben dől el. Az ütés a think boxban. (Annika leleményes névalkotása telitalálat.)
- Érthetetlen, hogy emberek miért rohannak egyenesen a labdához, és hosszasan morfondíroznak meg hadonásznak fölötte. A play boxban próbalendítés nincs, ott már csak ütés van. És azt kell ütni, amire rákészültünk.
- Tétovázás nélkül. Hiba, ha a labda fölé hajolva hosszú másodpercekig megmerevedve szuggeráljuk azt, úgymond "ráfagyunk" (freeze over) a labdára. Ezzel csak fokozzuk a testünk merevségét, egyre távolabb kerülve a laza golf lendítéstől.
- Tilos variálni, improvizálni. Nem létezik olyan, hogy "Talán mégis jobb lenne a PW, de már a 9-es van nálam, na mindegy, ütök vele egy lazábbat." Vagy hogy "Pokolba az óvatossággal, mégis inkább megütöm agresszívan!"
- A rutin közben fellépő bármilyen zavar vagy változás esetén az egyetlen helyes megoldás, ha megszakítjuk, kilépünk a play boxból, visszalépünk a think boxba, és újratervezünk, mint a GPS. Ha kell, ütőt cserélünk, megvárjuk amíg a mentő abbahagyja a szirénázást, beáll a két széllökés közötti szélcsend, a szembejövő pályáról átütött labdáját a játékostárs visszaüti, stb. Újra kezdjük a rutint, majd a kellő pillanatban átlépünk a play boxba, és végrehajtjuk az ütést.
Megjegyzés:
- A mellékelt képen a földre tett ütő csak illusztráció, amivel Annika oktatási célból jelzi a play box és a think box határát. (Versenyen sem lenne szabálytalan, ha a beállás előtt felvesszük.) De a mindennapi gyakorlatban ezek a területek csak képzeletben jönnek létre.
Néhány szó Annikáról:
- Annika Charlotta Sörenstam svéd profi golfozó, akit a golf történelem legjobb női golfozójának tartanak. Mindössze 16 éves profi versenyzői pályája során 90 nemzetközi versenyt nyert meg, amiből 72 LPGA, 17 LET és 10 major győzelem volt. Ezzel ő a legtöbbet nyert női golfozó. Emellett 304 LPGA versenyén 210 top10, ebből 142 érmes helyezést ért el. Annika vezeti az LPGA kereseti listáját több mint 22,5 millió dollárral, az utána következő bőven 2 millióval van lemaradva mögötte, noha 187 versennyel többet játszott.
- Nemzetközi profi golf versenyen, par 72-es pályán a világon valaha megjátszott legjobb eredmény 59 ütés, vagyis par alatt 13. Ezt a nők közül egyedül Annika teljesítette, rajta kívül is csak hét férfi. Hozzá legközelebbi 60 ütést csak négy női golfozó ért el, és azt is rövidebb pályán, par alatt 11, illetve 10 ütéssel.
Fotó: YouTube