- Huszti György írása -
Lám, az Óév utolsó napjára már a “FORE” kiáltások is elcsendesedtek és ez, az Újév előtti - várakozással és reménnyel teli - csend egy új fejezet lapjait nyithatja meg számunkra. A zsenge lapok, mint egy frissen átadott golfpálya, holnapra már készen állnak, hogy újabb történetekkel, sikerekkel, vidám, vagy épp szomorkás emlékekkel töltsük meg őket.
Az Újév hajnalához közeledve, - miközben a nap első sugarai megölelik az előtavaszi zöldeket a pályákon - kitűnő alkalom kínálkozik arra, hogy átérezzük, ahogy a remény és az optimizmus fuvallata tölti be szívünket.
A hazai golfélet cseppnyi, ámde annál lelkesebb közössége akár egy olyan “családdá” is válhatna, ahol minden egyes startlistával új barátságok, és minden egyes lejátszandó szakasszal új, egészségesen leküzdendő kihívások születhetnének. Az Óesztendő megpróbáltatásait követően most ismét itt állunk, együtt, hogy üdvözöljük az új esélyeket és lehetőségeket, amelyeket az Újév hozhat el számunkra, amennyiben készen állunk az érkezésükre, fogadásukra.
Az öröm és az életigenlő, tiszta, feltételek nélküli vidámság, mint a pályák zöld tengereinek shape-hullámai, kísérjenek bennünket jövőre minden egyes lépésünknél. Hiszen a golf nem csupán egy játék, hanem egy olyan életérzés is, amely a baráti közösségünkkel megosztva teljesedhet ki igazán. A skót Bill Shankly szavai juthatnak eszünkbe, aki akár a mi csodálatos sportunkra is vetíthette volna egykori gondolatait: “Vannak, akik azt hiszik, a golf olyannyira fontos, hogy úgyszólván élet-halál kérdése. Mindig elszomorít, ha ilyes véleményt hallok, hiszen a golf sokkal, de sokkal fontosabb ennél.”
Ahogyan golflabdánk koppanásának összetéveszthetetlen, már-már áldott hangját keressük a greeneken, úgy szólaljon meg szívünk mélyén a remény dallama is, hogy a bunkerek és vízakadályok leküzdése sem komolyabb feladat, mint az élet kihívásainak, akadályainak legyőzése. Délcegen megütött nagyívű drivejaink váljanak azokká a szárnyakká, amelyekkel igazán magasra repíthetjük kiapadhatatlan álmainkat.
A mögöttünk hagyott esztendő megtaníthatott bennünket a kitartásra, az elkötelezettségre és az alkalmazkodásra egyaránt, de most a jövő felé kell néznünk, friss lendülettel telve, tarkónkon érezve az Újév bizsergetően frissítő és ihletetten ösztönző leheletét.
Mindannyian próbáljuk szem előtt tartani - építő kudarcaink és szárnyaló győzelmeink során egyaránt -, hogy valójában a fair play és a sportszerűség az, amely igazán a szféráig emelhet bennünket. Ahogyan a pályákat járjuk be újra és újra egy-egy kör alkalmával, éppoly elhivatottan próbáljunk elköteleződni, az összetartás, összetartozás, együttműködés és talán a felebarátság érzését is megtapasztalva.
Legyen ez az Újév a hazai golfélet számára egy új fejezet kezdete is egyben, ahol minden szakasz egy-egy lehetőség, minden pálya egy-egy kaland, és minden nap egy-egy ajándék. Az Újév friss ecsetvonásai színezzék meg a golf iránti érzelmeinket és életünket egyaránt, miként a Hold reszketése a tó vizét és hozzon számunkra oly pillanatokat, amelyek örökre a szívünkbe vésődhetnek és amelyekkel elszámolhatunk majd a legvégső és talán a legfontosabb kérdés - “Valójában éltél-e?” - hallatán.
Oltványi Katalin alkotása
Köszöntsük együtt, múlni nem akaró örömmel az új esztendőt, és írjuk együtt boldogan, vidáman, pátosszal és reménnyel telt szívvel a magyar golfélet következő fejezetét!
“Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik.”
Mert nem az számít, hogy miben hiszel, hanem az, hogy mennyire!
Hiszen senki sem az ellenséged, és bárkiről, akiről azt gondolod, hogy esetleg rossz veled, az valójában éppen türelemre és megbocsátásra tanít.
„Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” (1 Korinthus 13:13)
Boldog Új Évet Mindannyiunknak!