- Bodor Tanár úr jegyzete -
...és mi a következménye, ha ezt nem tudjuk?
Nem igaz, hogy minden karó mozdíthatatlan, vagy pont fordítva, hogy mindegyik kihúzható. A helyzet nem ilyen egyértelmű. Más akadályok is lehetnek a pályán, de itt most csak kifejezetten a jelzőkarókat vesszük sorra.
A karók az általános szabályok szerint mesterséges (zavaró vagy nem zavaró) tárgyak, akadályok, amelyek kivitelüktől függően vagy mozdíthatók, vagy nem. A mozdíthatók indokolt esetben helyi szabállyal mozdíthatatlanná minősíthetők. Kivétel a pályahatárt jelző karó, amely definíció szerint se nem mozdítható, se nem akadály.
/a/ A büntetőterületet, javítás alatt álló területet jelző karók jellemzően mozdíthatók. Ha a beállást, lendítést, ütést zavarja, ki lehet húzni. Figyelem! Az ütés után a karót vissza kell tenni!
/b/ A távolságjelző karók kivitelüktől függően vagy mozdíthatók, vagy nem. Ha valamelyik zavar, jogunk van ettől függően vagy kihúzni, vagy könnyítést igénybe venni. Figyelem! Igen gyakran a helyi szabályok ezeket a karókat mozdíthatatlannak minősítik.
/c/ A facsemetéket támasztó karók általában nem mozdíthatók. Ha akadályozza a játékot, élni lehet a mozdíthatatlan akadályokra vonatkozó könnyítéssel, szabad ejtéssel - a labdát büntetés nélkül ejthetjük, a legközelebbi könnyítési ponttól 1 ütőhosszon belül, de nem közelebb a lyukhoz.
/d/ A pályahatárt jelző karók szabály szerint kötelezően mindig fixen rögzítettek, és nem is tekinthetők zavaró tárgynak, akadálynak. Soha nem szabad kihúzni, vagy mellőle könnyítést igénybe venni. Ha útban van, vagy úgy kell megjátszanunk a labdát, ahogy van, vagy játszhatatlannak minősíthetjük - a labdát egy büntetőért ejthetjük, a labda helyétől 2 ütőhosszon belül, de nem közelebb a lyukhoz, vagy a zászló és a labda vonalában hátrafelé akármilyen távol, vagy az eredeti elütés helyén.
/e/ Nem karók, de karóként viselkednek az elütőterületeket jelölő színes bóják.
- Minden esetben, amikor a labdát a saját elütőterületünkről játsszuk meg, annak bójái kötelezően rögzítettek, és nem is tekintendők akadálynak. Ilyenkor nem szabad kihúzni, vagy mellőle könnyítést igénybe venni. Nincs is értelme, a saját elütőterületen a labda bárhova helyezhető, akár a talajra, akár pecekre, tessék olyan helyet választani, hogy a bója ne legyen útban. Ez nem csak a kezdő ütésre vonatkozik, hanem minden más ütésre is, amit a saját területről kell elvégeznünk.
- Minden más esetben, amikor a labdát a saját elütőterületen kívülről játsszuk meg, bármelyik bója mozdítható akadály. Ez vonatkozik arra is, amikor idegen elütőterületről játszunk. Ha a bója zavar, akkor kihúzható. Vigyázat! Ütés után pontosan kell visszatenni.
Mindig ellenőrizzük, hogy helyi szabály mely mozdítható karókat minősített át mozdíthatatlannak, mert azokra csak a könnyítés (szabad ejtés) lesz alkalmazható. Persze mindez nem vonatkozik a pályahatárt jelző karókra.
Mi van, ha mozdíthatatlan karót elmozdítunk, vagy mozdítható karót nem mozdítunk el, hanem könnyítést alkalmazunk? Akkor baj van. Mert mindenképpen szabályt sértünk.
(1) Játékos kihúzza a büntetőterületet jelző piros karót, pedig helyi szabállyal mozdíthatatlannak van minősítve. A labda nincs a büntetőterületen, a karó csak az ütést zavarja. Emiatt könnyítést vehetett volna igénybe - helyette a karó kihúzásával az ütés környezetét javította, amiért 2 büntető ütést kap. Ha a labdát így üti meg, az ütés érvényes. De ha a karót visszateszi mielőtt a labdát megütné, majd a lehetséges könnyítést alkalmazza, akkor mentesül a büntetés alól, mert a hibát javította.
(2) Játékos nem húzza ki a büntetőterületet jelző karót, mert azt hiszi, hogy mozdíthatatlan, de valójában nincs érvényben ilyen helyi szabály. A legközelebbi könnyítési ponttól 1 ütőhosszon belül labdát ejt. Zavaró hatás esetén a karót ki kellett volna húznia - helyette a játékban lévő labdát szabálytalanul felvette, amiért 1 büntető ütést kap, és a labdát vissza kell tennie. Ezután a karót kihúzhatja, és a labdát szabályosan megjátszhatja. Ha viszont a szabálytalanul ejtett labdát nem teszi vissza, hanem onnan megüti, 2 büntető ütést kap, de a büntetések nem összegeződnek, hanem közülük a súlyosabbat kapja, vagyis az utóbbit.
Tehát: NEM válogathatunk és nem találgathatunk! Ha valami mozdítható, akkor mozdítani KELL. Ha pedig nem mozdítható, akkor TILOS elmozdítani, akkor is, ha meg bírnánk tenni. Ha valamiről nem dönthető el, vagy nem ismerjük a vonatkozó helyi szabályt, tájékozódjunk. Ha mindezek után kétségeink vannak, hívjunk bírót - mert ha rossz megoldást választunk, a fenti büntetésekkel kell számolnunk.
Különösen büntetőterületen lévő labda esetén nem mindegy, hogy milyenek a jelző karók. Ugyanis ott a beállást, ütést zavaró mozdíthatatlan akadálytól szabály szerint nem vehető igénybe könnyítés, míg a mozdítható akadály eltávolítása megengedett. Ez vonatkozik a karókra is.
Megjegyzések:
- A labda mozdíthatatlansága az elsődleges szabály, minden mást, ami szabályosan mozdítható, előbb meg kell próbálni elmozdítani, és csak végső esetben jöhet szóba, hogy nem a zavaró körülményt szüntetjük meg, hanem a labdát visszük arrébb.
- Egy akadály akkor mozdítható, ha észszerű erőkifejtéssel és az akadály vagy a pálya rongálása nélkül eltávolítható. Hozzáteszem, hogy észszerű időn belül, tehát a játék indokolatlan akadályozása nélkül.
- A mozdíthatóság szempontjából nem az számít, hogy egy adott játékos el bírja, akarja, szeretné mozdítani, hanem az, hogy általában, egy átlagos játékos, csapat által elmozdítható-e? A játékos nem minősítheti a gereblyét mozdíthatatlannak, mert jelentős erőfeszítésébe kerülne lehajolni érte. Ugyanakkor nem minősítheti a facsemete karóját mozdíthatónak, mert el tudja törni, és a kár szerinte nem jelentős.
Fotó: R&A Rules