- Bodor Tanár úr jegyzete -
A helyszín egy piros büntetőterület valahol Magyarországon. Labda benne van, csak oldalsó könnyítés lehetséges. A játékostárs gondosan kiméri a két ütőhosszat, a földön hagyva az ütőt (ami nem tilos). Majd odaáll, és a labdát az ütő folytatásában ejti.
Szólok, hogy nem jó. Miért, hát nem kétütőnyire kell? Mondom, hogy de igen, csak nem azon túl, hanem azon belül. Vagyis nem pontosan, hanem legfeljebb 2 ütő távolságra. És nem közelebb a lyukhoz. Csodálkozik.
Máskor is találkoztam azzal, hogy úgy értelmezik az 1-2 ütőt, hogy a labdát pontosan a viszonyítási ponttól mért 1 vagy 2 ütő távolságra kell ejteni, gyakorlatilag a mérésre használt ütő végénél.
Hát akkor tisztázzuk. Egy adott pontra labdát csak helyezni lehet. Ejteni soha, de soha nem egy pontra kell, hanem mindig egy területre.
Ez az ejtési terület, ami lehet 1 vagy 2 ütőhossz méretű.
Optimális esetben ez a terület egy körcikk, maximálisan egy teljes kör fele. Az ütőhosszak ennek sugarát jelentik. Az én 120 centis ütőmmel számolva a kétütős terület mintegy 9 négyzetméter. Nagyobb, mint egy lakótelepi lakás félszobája. De az együtős terület is legalább 2 négyzetméter, ami több mint egy felnőtt ágy mérete. A pályán persze több tényező korlátozhatja a könnyítési területet, pl. az általános terület, bunker vagy büntetőterület határa. Víz melletti oldalsó könnyítés esetén kapásból a fele elvész.
Tehát ha kijelöltük a könnyítési terület első élét, mindig a két jelző között, és mögött (a lyuktól távolabb) ejtsünk. Segít, ha egy harmadik jellel megjelöljük a terület mélységét, hogy az ejtéssel meddig mehetünk hátra. Mindez nem csak a piros büntetőterületre érvényes, hanem minden könnyítésre, ahol ejteni kell.
Ha az ejtett labda elakad
Bírótárs esete ranglista versenyen: Könnyítés igénybe vételekor az ejtett labda ráesik a játékos cipőjére, onnan lepattan a talajra, de mivel a terep lejt, nekigurul a játékos cipőjének, ami megállítja. Mindez a könnyítési területen belül.
A játékos kérdése: Most mit csináljon?
A válasz: Az ejtés érvénytelen, mert a labda esés közben még a levegőben hozzáért a játékos felszereléséhez. Minden, ami ez után történt, érdektelen. A labdát újra kell ejteni, és büntetés nincs.
Az eset kapcsán azonban érdemes egy kicsit elgondolkozni, mivel itt több dolgok is történtek égen és Földön:
(1) A labda a cipőre esik:
Ez volt az eredendő bűn. Az a szabálytalanság, ami miatt az eljárást meg kell ismételni, függetlenül attól, hogy utána még mi történt.
- Az ejtés akkor szabályos, ha a // a labdát a játékos saját maga ejti // térd magasságból // irányítás nélkül, nem dobva, pörgetve, gurítva // ha a labda esés közben nem ér a játékoshoz, sem a felszereléséhez // és a könnyítési területen belül ér talajt.
- Ha ezek közül bármelyik, vagy akár több nem teljesül, akkor az ejtés szabálytalan.
- Ilyenkor nincs büntetés, de a labdát újra kell ejteni. Nincs korlátozva, hogy hányszor lehet újra ejteni, mindaddig kell próbálkoznunk, amíg az ejtés szabályosra nem sikerül.
- Nem szabálytalan, ha a labda esés közben a levegőben bármilyen külső tényezőhöz hozzáér pl. faághoz, fűcsomóhoz, más játékoshoz, annak felszereléséhez.
(2) A labda a könnyítési területen belül marad:
De hiába. Az ejtés mégsem érvényes, mert a sikeres ejtés feltétele, hogy szabályos legyen. De a cipő miatt nem volt az.
- Az ejtés akkor sikeres, ha a szabályosan ejtett labda a könnyítési területen belül áll meg, akkor is, ha a megállás előtt kigurult a területről, de visszapattant, vagy visszagurult oda.
- Ha a szabályosan ejtett labda a könnyítési területen kívül áll meg, akkor nincs büntetés, de a labdát újra kell ejteni. Ha ez a második ejtés is szabályos, de szintén nem marad meg a könnyítési területen belül, akkor nem szabad további ejtésekkel kísérletezni. Ehelyett a labdát helyeznünk kell arra a pontra, ahol a labda a második ejtéskor talajt ért.
(3) A guruló labdát a játékos cipője megállítja:
Ellentétben a levegőben szabadon eső labdával, a földet érés után a labdát bizonyos akadályozó tényezők eltéríthetik. Ez lehet akár a játékos cipője is. Az ejtés egyedül emiatt nem lett volna szabálytalan.
- Nem jár büntetés, ha a szabályosan ejtett labda nyugalomba kerülése előtt véletlenül bárkihez vagy bármilyen felszereléshez vagy egyéb külső tényezőhöz hozzáér.
- Ha a labda a könnyítési területen belül áll meg, akkor onnan kell megjátszani, ahol fekszik.
- Ha a labda elmozdul, amikor eltávolítják azt, ami megállította (a cipő tulajdonosa ellép onnan), akkor a labdát vissza kell tenni, és nincs büntetés.
(4) A szándékosság kérdése:
Tilos a szabályosan ejtett labda mozgásának szándékos befolyásolása. Például nem szabad szándékosan úgy beállni a könnyítési területre, hogy a játékos a lábával megakadályozhassa a labda elgurulását, és nem szabad a labdát a játékos lábához szándékosan közel ejteni ugyanezen okból.
- A talajra érés után a labdához tilos bármilyen személynek hozzányúlni.
- Tilos továbbá bármilyen akadályt szándékosan úgy elhelyezni, vagy olyan helyen hagyni, hogy az a mozgó labdát megállítsa, vagy az útjától eltérítse.
- Ha ez bekövetkezett, akkor a labdát újra kell ejteni, ami nem számít be a szabályosan elvégezhető 2 ejtésbe. A felelős személy pedig általános büntetést kap.
- Azonban megengedett, és nem jár büntetéssel a mozgó labda felvétele, ha már semmilyen észszerű esélye nincs annak, hogy a labda a könnyítési területen belül megmaradhasson. (Például mindjárt fejest ugrik a tóba, ha a caddie nem kapja el.) Ilyenkor a labdát újra kell ejteni, de az beszámít a szabályosan elvégezhető 2 ejtésbe.
Megjegyzés:
- A szándékosság megítélésében figyelembe kell venni, hogy a szabálytalan ejtést véletlenül is el lehet követni. Egyszer-másszor. Azonban ismételt (pláne rendszeres) elkövetése (különösen figyelmeztetés után) indokoltan szándékosságra utaló tényező. A gyanú árnyéka könnyen elkerülhető, ha ejtés közben következetesen a könnyítési területen kívül állunk.
Fotó: golf.com