Aki kérdez: Kürti Péter golfozó
Tisztelt Online bíró!
A következő szabály-kérdésem lenne:
Helyszin: Tata 4-es szakasz.
Az alábbi első fényképen láthatóan a green jobb oldalán, egy faliget, ember által alkotott (kővel felszórt) út és egy farakás található.
A labda a farakás és az felszórt út között van, félúton a farakás és az út széle között (2. kép). Két okból is lehet droppolni: az út miatt, s a farakás miatt is. Ez utóbbi, a lendítést akadályozza. MI a teendő, ha a farakást a helyi szabály a) mesterséges akadálynak tekinti b) ha pálya részének tekinti. Hol droppolhat a játékos?
Üdvözlettel,
Kürti Péter
--- --- ---
Aki válaszol: Gágyor Gábor, golfbíró
Kedves Péter!
Szép kis helyzet ? De hát ilyen előfordul, bogozzuk ki! Néhány alapvető kijelentés:
Ha a helyi szabály nem tekinti a pálya szerves részének a farakást (vagy az utat vagy bármit), akkor nem is kell deklarálnia feltétlenül valaminek, mert az a golfszabályokban a definíciókból már kijön.
Igen, akár a farakás, akár az út miatt akkor lehet büntetés nélkül droppolni, ha nem nyilvánították a pálya szerves részének a helyi szabályban. Tehát ezek miatt nem feltétlenül jár free drop.
Az úttól mint mozdíthatatlan akadálytól akkor lehet ingyen droppolni, ha a labda rajta van, ha a beállásunkat zavarja (nyilván, ha rajta állunk), vagy a szándékolt lendítésünk terét (pl., ha a divot beleesne).
Ha a farakás nem a pálya szerves része a helyi szabály alapján, akkor a farakás rendellenes pályaviszonynak számít. Azon belül felújítási terület, ha ideiglenesen van ott és épp elszállításra vár; vagy mozdíthatatlan akadály, ha odapakolták és ott tartják huzamosan dekoráció, tárolás, vagy a játékosok életének nehezítése céljából.
Bár a farakás ránézésre mozdítható akadály (szétkapjuk, mi van abban?!), ez a farakás a definícióban szereplők szerint mozdíthatatlan, hiszen nem indokolható az elpakolás erőfeszítésének mértéke a játék folyamán.
Ráadásul, ezekben az esetekben az is kell, hogy teljesüljön, hogy a játékosnak egyáltalán legyen ütési helyzete. Ha például a labda a pálya szerves részének nyilvánított farakás tövében volna úgy, hogy lehetetlen ill. teljességgel észszerűtlen a labdát megütni, akkor hiába állunk telitalppal, az összes lábunkkal a mozdíthatatlan akadálynak minősülő úton, nem jár free drop! (Ekkor játszhatatlannak nyilváníthatjuk a labdánkat és aszerint jöhetünk ki a helyzetből egy büntetővel.) Ha viszont a farakás nem a pálya szerves része, akkor kapunk attól büntetés nélküli könnyítést.
Ezek után a konkrét helyzetben:
Ha az út mozdíthatatlan akadály, a farakás is mozdíthatatlan akadály, és mindkettő egyszerre zavarja a játékos ütését akkor el kell dönteni, hogy a játékos melyiktől akar könnyítést. Nem lehet a helyzetet egy csomagban kezelni. Először vagy az úttól, vagy a farakástól kell könnyítést venni, aszerint ejteni a labdát, majd utána, ha még az fennáll, elcsodálkozni a másik akadály zavarásán és megoldani azt. (Akkor lehet egyszerre kezelni a kettőt, ha az első ejtés után a másodikkal a játékos visszakerül az eredeti slamasztikába.)
Vagyis itt a labdától vélhetően az elütő felé kell menni (sosem közelebb a zászlóhoz ugye), megnézni, hol nem zavarja a lendítést a farakás, és ott lesz a viszonyítási pontunk. A fotóról ez épp a szép nagy fa tövében sejthető, de az egy ütőhossznyi sugarú terület megoldást jelenthet az ejtéshez.
Ha ekkor még zavar az út, akkor mindezek után attól külön kapunk könnyítést.
Ha az út mozdíthatatlan akadály, az adott labdafekvésben jár tőle free drop, és a farakás a pálya szerves része, akkor a könnyítési terület viszonyítási pontja legközelebb, az úttól-zászlótól távolodva, a farakás felé van, és az oldalra-hátra egy ütőhossznyi könnyítési terület rálóg a tetejére. Upsz. A viszonyítási ponttól számított egy ütőhosszon belül kell a labdát ejteni és annak a területen belül is kell maradni. Onnan folytathatjuk a játékot. Ha zavar a farakás, így jártunk. (Max. játszhatatlannak nyilváníthatjuk a labdánkat, ami egy másik sztori.)
Mindkét esetben van még egy burkolt rossz hír: a farakás előtt álló fa a könnyítési területnek és viszonyítási pontjának szempontjából mintha nem is lenne. Tehát ezt is vegyük figyelembe, mikor elemezzük, hogy hogyan játszhatunk tovább.
A fotókból ránézésre ezek jönnek le, ugyanakkor a könnyítési terület viszonyítási pontjának meghatározásához a labda fekvésének, a beállásnak és környezetnek a pontos ismerete szükséges, mert időnként kis különbségek is sokat számíthatnak.
Jó kis logikai folyamatábrát lehet felállítani erre az esetre, de ha elolvassuk a helyi szabályt, hogy mi a pálya szerves része és mi nem, és látjuk pontosan, hogy hol fekszik a labda, akkor egyszerűen lejön, hogy a játékos honnan, milyen feltételekkel folytathatja a játékot. Ebben a versenyeken a golfbírók szívesen segítenek. Javaslom, hívjuk oda őket, hiszen ezért tanulták meg a szabályokat és azok logikai rendszerét.
Jó játékot, szép hosszú, egyenes ütéseket kívánok!
Gágyor Gábor