- Bodor Tanár úr jegyzete -
Mióta rendszeresen közvetítenek PGA versenyeket, láthatjuk, hogy a vérprofik szorgalmasan jelölgetik a labdáikat mindenféle ravasz egyedi jelekkel. Tudják, hogy miért.
Csak a Titleist egymaga minden egyes munkanapon egymillió labdát gyárt. Ezek nincsenek mind egyszerre ott a pályán, de azért annak a valószínűsége, hogy többen is ugyanolyan labdával játszanak, nem elhanyagolható. Tehát a márkanév, és esetleg a típus meg a sorszám nem biztos, hogy elég.
A Szabályok szerint a labda megjelölése nem kötelező, de az azonosítása igen. A megtalált labda is elveszettnek minősül, ha a játékosnak észszerű időn belül nem sikerül beazonosítania. Ez lehetséges jelölés nélkül is, például a márkajelzés, vagy a labda helyzete alapján, (főleg ha szemtanúk látták, hogy hová esett), de csak akkor, ha nincs ott egy másik ugyanolyan labda.
Különösen fontos lehet az ideiglenes labdák azonosítása. Főleg olyan játékosoknál, akik ragaszkodnak valamely adott márkához, előfordulhat, hogy az ideiglenes labda ugyanolyan, mint az eredetileg megjátszott. Mi a helyzet, ha egyik sincs megjelölve?
Szerencsés esetben a játékos nem ugyanoda üti a provit, mint az eredetit, és ilyenkor nem gond a megkülönböztetésük, a labdák helye alapján tudni lehet, hogy melyik ez, és melyik az. Gyakran az eredeti meg sem kerül, hiszen éppen azért ütött a játékos ideiglenest, mert esélyes volt, hogy a labda nem lesz megtalálható.
Pikáns helyzet alakulhat ki, ha az ideiglenes labda nagyjából ugyanoda megy, mint az eredeti. Ha a labdák egymástól nem megkülönböztethetők, akkor a Szabályok ezt úgy oldja fel, hogy:
- Ha csak egy labdát találunk meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy az eredeti labda az, amelyik elveszett, és az ideiglenes labdát találtuk meg, ami ezzel játékba kerül.
- Ha mindkét labdát megtaláltuk, akkor a játékosnak kell eldöntenie, hogy szerinte melyik az eredeti, és melyik az ideiglenes. Viszont ezután az ideiglenes labdával kell folytatnia a játékot, de a játékos teljesen szabadon választhat, hogy melyik legyen az. Az eredeti labda elveszettnek minősül, és fel kell venni.
Ha például az elütőről indultunk, akkor mindenképpen a negyedik ütésünk következik. Kivéve ha egyik labdát sem találtuk meg, akkor az ötödik ütéssel jöhet a harmadik labda az elütőről. Mindenképpen egyszerűbb, és esetenként előnyösebb a helyzet, ha a labdáink egymástól megkülönböztethetők.
Érdekesség:
Hallottam olyan véleményt is, hogy ha az eredeti és az ideiglenes labda nem megkülönböztethető, akkor mindkettőt elveszettnek kell tekinteni. Ez teljesen logikusan hangzik, de már a 2016-os Szabályokhoz is olyan döntés volt, hogy ha mind a két labda megvan, akkor méltánytalan lenne harmadikat ütni. Most azonban a megoldás már szabályba van foglalva.
Megjegyzés:
Az én labdáim egymással ritkán összecserélhetők, mert általában tavi labdákkal játszom, amelyek között ritkán van két azonos, a családomtól nevezetes ünnepeken kapott gyári labdák pedig számozottak. Mégis jelölöm a labdáimat, mert a márkajelzéseket szemüveg nélkül nem tudom elolvasni, hacsak nem nagyon jellegzetesek. Amivel játszom, azokra hagyományos német kézírással (Kurrentschrift) nagy "B" betűt írok kék filctollal, néhány labdát félreteszek ideiglenes labdának, azokon ugyanilyen kis "a" betű van feketével. Csak azért mondom, hogy ha valaki találna ilyet... ?
Fotó: caddie.hu