- Az Octogon Magazin, Ujlaki-Gazdag István cikke -
Magyarországon egyedülálló létesítmény készül a Vértes lábánál, Csákberényben: a MÁS építészek egy golfszállót terveztek, benne több funkcióval, meghatározó jellegként mégis rásimulva dél felől a golfpályára, észak felől az erdőre. A sajátos helyzetből adódóan a kívülről a környezethez alkalmazkodó épületben bent is megjelenik ez az átmenet. A tervről az építészekkel és a projekt tanácsadókkal beszélgettünk.
Csákberény egyik elhagyatott – majd újra felfedezett – mezőgazdasági területén áll egy különleges kápolna. A MÁS építészeket alapító Gulyás Bálint és Mészáros Orsolya esküvőjére tervezték még 2018-ban, ám a keresztény templomok szentélyének végződését, az apszist megidéző, félig nyitott acélépítmény azóta is a helyszínen várja a házasodó párokat. A kápolna megvalósításában annak idején segített Dobos Tibor projekt tanácsadó is, és mint kiderült, ezzel egyfajta szakmai házasság is kezdetét vette: megrendelő és építészek tökéletesen megbíznak egymásban, kapcsolatuk újabb gyümölcse – a 2019 végén általunk is bemutatott Ház hét fallal után – egy golfpálya a település határában.
A „magyar golf” kifejezés még mindig kicsit furcsán cseng, holott jelenleg is 14 pályán lehet játszani itthon, és a sportágnak történelme is van, jóllehet a második világháború, majd a szocializmus első két évtizede finoman fogalmazva nem kedvezett neki. Az első bemutatót 1902 decemberében tartották, utána nyomban el is határozták a pályaépítést. A tervezéssel és az építéssel Lauber Dezső építészmérnököt (maga is golfozó, sőt olimpikon) bízták meg, aki később megkerülhetetlen alakja lett a hazai golfnak. Az első hazai versenyt 1909 augusztusában rendezték meg, 1937-ben pedig Magyarország az Európai Golf Szövetség egyik alapítója lett. A sportág korai történetéből számunkra kiemelendő még a Széchenyi-hegyen épült Golf Szálló (1939, tervezte: Lauber Dezső).
A történelem viharait csak 1975 után kezdte kiheverni itthon a sportág, majd a rendszerváltás után országszerte épültek pályák, alakultak klubok – azonban ezek újkori történetéből jellemzően nem lett sikersztori. Ám ez az a pont, amiben most változás állna be: Csákberényben ugyanis nemcsak egy pálya épülne a sportot kiszolgáló létesítményekkel, de hozzá egy működési modellt is importálnának Svédországból.
„Ha majd felnőnek a gyerekeink, tudjanak egy jót játszani”
– ebben a szellemiségben, hosszú távra készül a csákberényi pálya. A modell szerint a pályához játékjogokat vásárolhatnak majd a klubtagok. Összesen ezer jog van, melyből az első körben hatszázat értékesítenek, amit be is jegyeznek a földhivatalban. „Vagyis te is tulajdonos leszel, de az eredeti tulajdonos is megmarad – magyarázza Tibor. – Ez a játékjog/tulajdonjog adható-vehető, bejegyzik a földhivatalban, és a tulajdonos szabhatja meg az éves klubtagsági díjat, és annak tartalmát, például mondhatja, hogy mindenki az érkezéskor kap egy pezsgőt, illetve meghatározhatja a kényelmi szolgáltatások szintjét. A játékjog családon belül örökíthető, a többi tulajdonosnak pedig elővásárlási joga van.”
Ebben a modellben értelemszerűen nemcsak a pálya létezik: azt kiszolgálja egy kvázi alvóváros, ahol kétezer ember lakhat és hozzáférhetnek jellemzően városi szolgáltatásokhoz, illetve ott van a szálloda/klubház számos szolgáltatással. A pálya északnyugati szomszédságában lévő apartmanházas terület lépcsőzetes, az épületei a pályára néznek. Ezek beépítettsége 30 százalék, az egyes parcellák területe 1500 m2, és négy albetétre osztható fel, az ingatlan eladható, miközben a telek marad a tulajdonosé.
„Miután a golfozók fél-egy évre előre terveznek, az ingatlant lefoglalhatják maguknak mondjuk augusztus első felére, előtte-utána pedig kiadhatják” – mondja Tibor.
A pálya
Ehhez a modellhez nélkülözhetetlen egy, a többinél többet tudó pálya. A csákberényi 127 hektár – a jellemző hazai méret 80-90 hektár –, és nagyobb kaliberű a hazai pályák döntő többségénél: egy 27 lyukú ún. mesterpálya, ahol akár rendezhetnek profi versenyt 18 lyukon, miközben a klubtagok zavartalanul játszhatnak tovább 9 lyukon. Emellett minden golfpálya lényege a víz. Ennek két kútja van, mindkettő kétszáz méter mély, így kiváló minőségű vizet ad.
De van egy sajátosság, ami a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedővé teheti a vértesi létesítményt: a Móri-árok miatt van egy jellemző széljárás, ami felidézi a tengerparti hangulatot, de fontosabb, hogy ennek segítségével akár tíz hónapon át is lehet játszani. Vagyis, míg például a spanyolországi pályák évente csak hat hónapig használhatóak a nyári hőség miatt, itt ez az arány javul, ami kihasználtság szempontjából előnyös. Világszerte több mint ötvenmillió golfturistával számolhatunk, akik átlagosan tízezer dollárt költenek el egy hét alatt, a befektetők deklarált célja a golfozók és családtagjaik kiszolgálása, amihez nemzetközileg is nívós, PGA-szintű (a legmagasabb minősítésű) pálya, és ehhez méltó létesítmények szükségesek. Vegyük figyelembe, hogy a profi és az amatőr versenyzők egyaránt folyamatosan keresik az új helyszíneket, új pályákat, a Vértes jelentette természeti környezet pedig a látványt is vonzóvá teheti.
Építészeti koncepció
Négy részre oszlik a telek, ahová a golfpályát és annak kiszolgáló létesítményeit tervezték „Ezt mi egybevontuk, mert szerettünk volna egyetlen épületet rárakni – magyarázta Gulyás Bálint. – Ugyanakkor az ide tervezett funkciók szeparáltan is értelmezhetők. Vagyis aki csak a golfklubba jön, és a hotelt nem használja, nem zavarja a szállóvendégeket.”
Mivel a területet északról egy fenyves határolja, a koncepció szerint rászorították az erdő szélére az épületet, és keresnek egy pontot, ahol a golfpályához is szépen csatlakozhat. Így született meg ez a különleges forma.
Az épület felülnézeti képe megjelenik a projekt provizórikus logójában is, amibe nem nehéz akár néhány összefogott golfütőt is belelátnunk. Mindenesetre a multifunkcionális épület magába foglalja a pályához tartozó klubházat, a szállodát, wellness részleget, kilenc duplex apartmant, konferenciatermeket, éttermeket. Ezek a funkciók a különböző hosszúságú és szintszámú szárnyakban kaptak helyet melyek találkozásában helyezkednek el a közös helyiségek mint lobby, recepció, bár, függőleges közlekedők. A közös helyiségek képesek kiszolgálni az összes funkciót, amelyeket pedig négy részre osztottak:
- a klub a golfpályához legközelebb eső részre került, étteremmel és öltözőkkel;
- a következő szárny a háromszintes, 120 szobás szálloda, ahol – ahogy közeledünk a közös részekhez, és szűkül a belső udvar – elkezdődnek az irodák és konferenciatermek;
- az újabb szárnyba kétszintes apartmanokat terveztek, amit a klubtagok és a külsős vendégek is használhatnak, mindenesetre jár a szobához egy konyha, vagyis úgy működik, akár egy garzonlakás;
- végül az úthoz legközelebb eső részre tervezték a szállodát kiszolgáló éttermet és üzemi konyhát, a másik oldalra, az erdőhöz közel pedig a wellness részleget, ami már kevéssé lát rá a golfpályára.
„Az íves szárnyakat úgy próbáltuk meg kibontani, mint egy virágot, hogy a kettő közt kellő mennyiségű tér alakuljon ki, hogy a szobák a golfpályára és/vagy a belső udvarra nézzenek, ne pedig egymás felé.”
A szárnyak között kialakuló udvarok lehetőséget nyújtanak a terek tökéletes bevilágítására, az íves épületrészek és a különböző magasságban futó tetők lehetővé teszik, hogy minden szárnyból rálátást biztosítsanak a golfpályára és a fenyőerdőre.
Fontos volt az is, hogy ne alakuljanak ki belső folyosók, mert ezen a területen ez az épület nagyon nagy léptéket képvisel a maga 16 ezer m2-es alapterületével, plusz a két szintjével. Ezen kívül próbálták úgy formálni, hogy ne legyen egy nagy, nyomasztó tömbje, hanem kicsit szétfolyjon az épület. A négy hosszú tömb, a közte lévő dobozok, a szín- és anyaghasználat kicsit a Hétfalú házra is emlékeztetnek.
„Cél volt, hogy amennyire lehet, kövesse a domboldalt, harmóniában legyen a természettel, sőt maga az építmény legyen a lehető legtermészetesebb” – jegyzi meg Christofer Skoglund projekt tanácsadó.
A ház szerkezetét corten acélkeretek tartják, belül ezeket az oszlopokat tekerik be nyírfavesszővel, ami egy oldottabb, melegebb hangulatot ad. "Olyan épületet szeretnénk létrehozni, ami asszociál a golf által képviselt eleganciára. Nehéz úgy beszélni róla, hogy a golfból szavakat, a szavakból építészetet formálunk – mondja Bálint –, hanem inkább képekkel fejezzük ki, mit gondolunk egy golfhotel belsőépítészetéről.”
Mindenesetre a golf dinamikája is megjelenik az építészeti gesztusokban, ahogy a természet is. Nem lenne szerencsés, ha a természetből egyből egy ultramodern környezetbe érkeznénk, és ezt a terv gondosan megelőzi: egyfelől a golfpálya „bejön” a szállodába, másfelől az oszlopok finom átmenetet képeznek az erdő felé is. „De ne csak a golfra gondoljunk – hívja fel a figyelmünket Christofer –, hanem a nem sportoló szállóvendégekre is. A túrázók, biciklizők, gasztroturisták számára is szolgáltató központ lesz majd. Például golfozni tíz hónapon át lehet majd, viszont a szálloda egész évben üzemel.”
Mindenből a legjobbat
A program még nyitott, Gulyásék úgy tervezték, mint „egy fehér vásznat”, ami „alakítható, és akkor is megmarad az alapkoncepciója, ha később a beruházók kétszer ennyi szállodai szobát kérnek vagy kétszer ekkora konferenciatermet. „Elég szabadon formálható az épület ahhoz, hogy a kezdeti stádiumból úgy juthassunk majd el egy végleges állapothoz, hogy nagy vonalakban ne változzon. Ez volt az egyik legnehezebb tervezési szempont: olyan algoritmust készíteni, ami funkcióváltás után is változatlan maradhat, és inkább a helyhez passzol, mint a megrendelői igényekhez.”
Mondani sem kell, hogy a fenntarthatóság jegyében igyekeznek a lehető legtöbb helyi anyagot használni, illetve víz és a megújuló energiák használata is hangsúlyos.
Fontos a klubot kiszolgáló „falu” megtervezése is, aminek szintén igazodnia kell a többi projektelemhez, hogy az egész egységes maradjon. A projekt egésze lényegében egy kisváros tudását hozza, vagyis minden kapcsolódó szolgáltatást elérhetővé tesznek úgy, hogy az új lakók szerves részeivé váljanak Csákberény településnek. Mindezzel együtt Christofer azt mondja, hogy „nem akarunk semmit kitalálni, mert már mindent kitaláltak. Egyszerűen csak mindenből a legjobbat akarjuk.”
Fotó: MÁS Építészek