Gran Canaria (spanyolul „a Nagy Kanári-sziget”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A Spanyolországhoz tartozó, csaknem kör-alakú sziget 1 532 négyzetkilométeren (nagyjából három Budapest) terül el az Atlanti-óceánban, állandó lakosainak száma mintegy 400 ezer fő. A sziget közepén az 1 949 méteres Pico de las Nieves szunnyadó vulkán magasodik, amely a Tejeda-hegység legmagasabb tagja. Európa legközelebbi pontja 1 350 km, míg Afrika mindössze 150 km-re nyújtózik, így egyáltalán nem meglepő az állandó remek idő.
Ezen a több magyar golfozó számára talán jól ismert, de azért nyilván sokak számára ismeretlen golfparadicsomban járt és golfozott Véh Balázs sporttársunk, a Veszprém Golfers BT oszlopos tagja.
Fogadjátok nagy szeretettel beszámolóját a Gran Canariá-n szerzett (golf)élményeiről.
- Véh Balázs golfozó útikalauza -
Mivel egyedül vagyok megáldva a családban a golf szenvedélyes szeretetével, így a téli utazást úgy kell megtervezni, hogy a feleség és a gyerekek is találjanak maguknak tartalmas programot, amíg én a „bokrokat nyírom”. És mivel nem vagyunk a passzív pihenés hívei, ráadásul sapkában és pulóverben gyakorlatilag itthon is lehet játszani, igencsak leszűkül a lehetséges úticélok köre. Nagyjából ezzel a dilemmával kezdtem a februári golfutazás szervezésébe cirka fél évvel ezelőtt, ráadásul a tavalyi marrakesh-i kiruccanás igencsak magasra tette a lécet.
Őszintén megvallva nem sokat vártunk a végül kiválasztott Gran Canariá-tól. Talán ezért is lett életünk egyik legpozitívabb meglepetése és életre szóló élménye.
A sziget jól elérhető, számos járat van, még fapadosok is. A tömegközlekedés jól szervezett, de mint a spanyoloknál általában, igen kedvező feltételekkel lehet autót bérelni, ami nagyobb szabadságot ad. A méretek miatt pedig gyakorlatilag egy tank benzinnel kifogástalan úthálózaton egy hét alatt minden elérhető. És mi minden!
Van itt az amerikai Grand Canyon-t idéző 2000 méteres sziklavonulat, többszáz hektáros elsivatagosodott Szahara, mesés tengerparti öblöcskék. És mindehhez 30 fokos meleg, február közepén.
Kisgyermekeseknek csúszdapark, állatkertek és vidámparkok, a nagyobbacskáknak Rió-t meghazudtoló karnevál és persze az elmaradhatatlan spanyol ételek, italok és vendégszeretet.
És persze a golf. Az általam látogatott maspalomas-i klub körül többezres kapacitású apartman és szállodakomplexum minden igényre kínál megoldást. Csakúgy, mint a sziget többi nyolc pályája, amelyből a legtávolabbi is alig egy órányi autóút.
A hibátlanra manikűrözött fairwayek a klimatikus viszonyoknak megfelelően igencsak kemények, a greeneket a recepció tájékoztatása szerint 11-es sebességre állítják be. A terület lapos, viszont a pálya tervezése, a változatos szakaszkialakítások igencsak érdekessé teszik. Két naponta kaptunk új pin pozíciót, és az elütőket is ezek szerint variálták. Alapvetően a pálya érezhetően a klub golfozók igényeire lett tervezve, hamar adja a sikerélményt.
A bunkerekben a tévében látható könnyű homok, a szakaszok között pálmaliget. A rough vagy kemény agyagos, vagy egyenetlen rövid pampa, mély fűnek nyoma sincs. Ez mondjuk nekem szokatlan és valljuk meg, kicsit illúzióromboló is.
Mivel a szomszéd telken az úgynevezett dűnék mögött már az óceán hullámzik, a szél szinte állandó vendég, az iránya viszont nagyjából konstans.
Tee time-ot fél évvel korábban foglaltam és akadt, ami már nem volt elérhető. Napfelkeltekor már sorban álltak a spanyol, brit, német, holland, osztrák és skandináv golfozók az első elütőn és gyakorlatilag naplementéig telt házzal futott a biznisz. Mindezek ellenére a népes személyzet minden szolgáltatási helyen kiváló minőséget produkált, legyen az az étterem, a bolt, vagy akár a szociális helyiségek és persze a pálya és a gyakorló területek is.
A családtól és a közös programoktól nem akartam időt elvenni, a többi pályára nem jutottam el, a szállásunk is két perc sétára volt az egyes elütőtől.
Az viszont biztos, hogy nem ez volt az utolsó látogatásom a Kanárikon!