Az elmúlt héten ígértük, és már el is indítottuk új rovatunkat BigBerta címmel, ahol Berta Zsolt közgazdász golfozótársunk időről-időre egy-egy gondolatébresztő VÉLEMÉNYCIKKEL jelentkezik a hazai és a nemzetközi golfélet olyan eseményei kapcsán, amelyek emocionálisan megérintik, illetve megihletik Őt.
Írásainak nyelvezete talán kissé érdesebb, mint az oldalunkon általában megszokott “simulékonyabb” hangütés, ugyanakkor cikkeinek gondolatvilága mindig erősen töprengésre készteti az olvasót!
- Berta Zsolt véleménycikke -
Véh Balázs golflabda- és billentyűzetbűvölő társam tollából szakadt ki a költői kérdés: Kinek az inge? Kinek az érdeke, feladata, felelőssége a magyar golfélet/sport népszerűsítése, fejlesztése, játékosok bevonása a hazai golféletbe?
Természetesen van erre válaszom (mire ne lenne…) ?
A magyar golftársadalom és -sport többszintű és többszereplős, mindegyik szereplőnek -elvileg- ugyanaz az érdeke, a magyar golfozói bázis növelése és mégis mindegyik szereplő saját érdekrendszerrel rendelkezik (eufemisztikusan fogalmazva, de inkább a "saját pecsenyéjét sütögeti"), ami a gyakorlatban nemhogy egy közös, egy irányba húzó együttműködést, hanem széthúzást és ezáltal 20 éves helyben toporgást eredményez.
A szereplők:
• Magyar Golf Szövetség: Elvileg a szabadidősportolókat és a versenyszerűen (akár profi, akár amatőr) golfozókat (azok "versenyeztetői": a sportszervezeteken keresztül) képviselő, érdekeit védő, versenyeztetésüket megszervező a Sporttörvény (2004. évi I. tv.) szerinti Sportszövetség[1]. A gyakorlatban a golfpályák vélt érdekei érvényesülnek valós versenyzői érdekképviselet és jelenlét hiányában.
• Golfpályák: Sportunk "stadionjai", az infrastruktúrát biztosító profitorientált magánvállalkozások.
• Golfklubok (klub, egyesület, Kft vagy alapítványi formában): elvileg a hobbi golfozók és az amatőr sportolók pályához kötött vagy éppen pályafüggetlen sportszervezete. Gyakorlatban mára kiüresedett fogalom, egyik pozitív ellenpélda a pályafüggetlen Golfiesta Sportegyesület. A Sporttörvény szerint ezen szervezetek versenyeztetik a sportolókat és ezen szervezetek (és nem a golfpályák) a szakági sportszövetség tagjai és "szavazói".
• Golfmenedzserek: Professzionális szakemberek, akik a golfpályákat menedzselik, fájdalmasan kevesen vannak, de van szövetségük.
• Golfoktatók: A golfoktatásból élő "profik" (golfot pénzért űzők).
• Profi (sportoló) golfozók: Pénzdíjért versenyző golfozók. Miközben világszerte a golfsportban "van a legtöbb pénz" (pl Woods és Mickelson rendre a sportolói kereseti lista élén álltak az elmúlt 20 évben, kenterbe verve a focistákat, vagy az agyonhájpolt NBA sztárokat), Magyarországon nem lehet profi golfozásból megéni. Csicsi, az egyetlen olimpiai reménység(ünk) is Amerikában üti a labdát.
• Amatőr, de versenyszerűen golfozók: Végletesen leegyszerűsítve a 18 HCP alatti, a ranglista és a nemzetközi amatőr versenyeken rendszeresen részt vevő golfozókat sorolom ide. Nagyon jó szándékkal 200 fős életkorban, tudásban rendkívül vegyes, elkötelezettségben viszont rendkívül egységes "állomány".
• Amatőr, nem versenyszerűen, de regisztrált golfozók: Mivel ahhoz, hogy együtt játszhassunk, ill. klubversenyeken összemérhessük a golftudásunkat, HCP és HCP vezetés szükséges, ehhez be kell lépni egy sportszervezetbe (klubba), be kell fizetni a szövetségi EGA kártya díját és időről időre meg kell jelenni egy versenyen. Iszonyú magas "belépési küszöb" ez, az elmúlt 14 évben kb 1000 fő tartozott ebbe a kategóriába, évről - évre inkább csökkenő, mint növekvő létszámmal és magas fluktuációval.
• Hobbigolfozók: Olyan golfozó, aki havonta így-vagy-úgy ütőt ragad, de nincs HCP-je vezetve. Vagy van éves bérlete (tévesen klubtagságnak hívják egyesek) vagy nem. Kb. másik 1000 fő, de erre nincs statisztikám
• Valaha igen, de ma már nem golfozók: erre pláne nincs semmilyen számom, de akár (az elmúlt 20 évből kiindulva) a 10,000 főt is elérheti ennek a csoportnak a létszáma.
• Golfipar alkalmazottai, beszállítói: mindenki, aki a golfból él, de nem tartozik a fenti csoport egyikébe sem. Greenkeeperek, gép és üzemeltetés beszállítók, alvállalkozók, a klub dolgozói (F&B, FM stb).
• Állami aktorok: nos ne felejtsük el a Sport Államtitkárságot, a különböző támogatásokat osztogató koordináló intézményeket sem.
Mégis cui prodest (Senecát idézve): Kinek az érdeke (lenne) a hazai golfbázis fejlesztése, több szereplő bevonása a hazai golféletbe? Kinek nem?! A fenti listából nem tudok senkit se lehúzni, hiszen mindegyik szereplő csak nyer azzal, ha bővül a golfozók köre: több pálya épül, több bevétel képződik, több sikert lehet felmutatni, több versenyt lehet szervezni, az MGSZ versenyeink színvonala (de a klubversenyeké) is csak nőne stb stb.
Mindazonáltal kinek a feladata és felelőssége a golfozói bázis növelése? Ez már jobb kérdés, hiszen a lista szűkíthető és meghatározható. Nyilván sem a greenkeepereknek, sem a hobbigolfozóknak ez nem felelőssége. Nem kérhetjük számon Kovács János golfozón, hogy miért nem hozza le minden héten valamelyik barátját a golfpályára, főleg úgy, hogy a pályák szolgáltatási színvonala, kínálata inkább ellene, mint neki dolgozna…
A golfmarketing (hiszen a golfozó mint fogyasztó akvirálása egy piacfejlesztési feladat) többszintű, mindegyik szint egymásra épül és mindenkinek megvan a maga feladata ebben a komplex rendszerben:
Magyar Golf Szövetség:
Hazai golfpályák külföldi és belföldi népszerűsítésének koordinációja, esetleges (állami, EU-s) támogatások akcelerátora, indukálója. Miért csak koordináció? MIért nem írom, hogy "aggyon sok pénzt", "kőccsön egy halom lóvét" reklámra külföldön, belföldön? Tessék visszamenni a listához: hol képződik (helyesebben képződne) a golfozók által elköltött fogyasztás profitja? A golfpályáknál. Pont.
A közvetlen reklámköltéstől eltekintve azonban rengeteg feladata lenne a Szövetségnek abban, hogy a golfozói bázis növekedjen. Elsősorban ehhez kell egy stratégia. Nem kell új, mert ilyen már készült 2005-ben is és 2010-ben is. A hatályosat nem találom az MGSZ honlapján, az előző pedig 2016-ban lejárt. Stratégia nélkül nincs cél, nincs mihez forrást rendelni, nincsenek akciótervek, határidők, felelősök… Megjegyzem a 2005-ös stratégia egy rendkívül profi munka volt, amihez hasonlót még cégeknél is ritkán láttam. Még Vitay és Németh Attila (elnök/alelnök) páros alatt készült és sajnos a következő vezetés sutba dobta, de legalább készült helyette másik. Már rég máshol tartanánk, ha azokat következetesen végrehajtva végig vitte volna a Szövetség vezetése. A 2005-öst nem találtam meg a neten, de íme a 2010-es, amelynek a "Megvalósítás programjai" az alábbiakból álltak:
1. Népszerűsítés területén
1.1 Népszerűsítő események
1.2 „Golfozzunk együtt” program
1.3 Sport példaképek és ismert személyek bevonása
1.4 Marketingkutatás
1.5 „Greeness” egészség program
2. Utánpótlás nevelés területén
2.1 Tervezett új utánpótlás nevelési struktúra
2.2 Iskolai program
2.3 Bronz szint továbbfejlesztése
2.4 Ezüst szint továbbfejlesztése
3. Versenysport területén
3.1 Válogatott és olimpiai keret felkészítése
3.2 Hazai versenyek
4. Nemzetközi kapcsolatok, hazai rendezésű nemzetközi versenyek
5. Golfturizmus
6. Létesítmény-fejlesztés
7. Hazai összefogás
Golfpályák:
A golfmarketingben a "pályamarketingért" felelős szereplők, közvetlen érdekük újabb és újabb fogyasztók (golfozók) bevonása és a meglévők megtartása. Egy anekdota szerint egy, az ország szélén újonnan megépült pálya friss vezetője megjelent a Szövetségben, hogy a pálya kész, küldjék a golfozókat… Nos ez nem így működik! Talán, ha kinyit egy új étterem, akkor a Vendéglátóipari Szövetségnél vagy a Magyar Bocuse D'or Akadémiánál kilincsel a fogyasztókért? Ne vicceljünk már… Kemény, forrás- és munkaigényes feladat egy vállalkozás számára új fogyasztók bevonása (az újonnan induló vállalkozások 90%-a tönkre is megy 5 éven belül), de attól még tisztességgel végre kell hajtani. Stratégia, akciótervek, célcsoport, szolgáltatások, reklám, közösségépítés…. Hosszan tudnék erről írni.
Állami aktorok:
Nem szeretem, ha egy iparág vagy egy vállalkozás üzleti modelljét az állami forrásokra alapozza, de mégis össztársadalmi érdek a magyar állampolgárok egészségének védelme, fejlesztése és az ún "aktív turizmus" fejlesztése. Az előbbire jó példa a svéd program, ahol az állam a téli depresszójukat alkoholmámorba fojtó népesség egészségét éppen a mindenhol és mindenki által elérhető golffal fejlesztette (többek között önkormányzati fenntartású rangek és 9 lyukas pályák segítségével, amit tartalmaz a 2010-es stratégia is). Az utóbbit pedig egy említés erejéig[2] tartalmazza a "Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030" című állami program is.
A fentieken túl és mellett persze nagyon örülök A Forest Hills kezdeményezésének és minden pályán/klubban követendőnek tartom: vegyük rá barátainkat, hogy kóstoljanak bele a golfba és ösztökéljük a golf (pálya, klub, szövetség) vezetőit, hogy ha már nem csinálják (jól), akkor segítsenek abban, hogy jövőre többen legyünk a golfpályákon!
--- --- --- --- ---
[1] "A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - különös formában működő egyesületek." (2004. évi I. tv. 19. § (1))
[2] A versenytársakhoz képest Magyarország aktív turisztikai USP-je az alábbiakban határozható meg: kitűnő vadállomány és vadászati kultúra, egyedülállóan szabadon belovagolható területek, kiváló tereplovaglási lehetőségek, változatos táji környezet, körbe kerékpározható tavak, EuroVelo kerékpáros útvonalak, 13.000 km jelzett turistaút, Országos Kéktúra (Európa első hosszútávú turistaútja), UNESCO geoparkok és natúrparkok hálózata, közép-európai átlagot meghaladó golfozásra alkalmas napok száma (kiemelés tőlem, BZS), kedvező ár, sok horgászvíz, megfelelő halállomány, jó fogási eredmények.