- Véh Balázs Vblogja -
Fade vagy draw, a dilemma valószínűleg egyidős a golf játékkal. A jó választ nem ismerem, azonban, ha az emberfia ellátogat egy oktatóhoz, eddigi -reprezentatívnak persze nem mondható- tapasztalataim alapján majdnem biztos, hogy a preferált röppálya kintről befele halad, azaz jobb kezesek esetén jobbról balra, szaknyelven draw irányba. Pont. Az amatőr játékosnak ettől kellene elalélnia.
Bennem azonban túlbuzog a kétely, így hát árgus szemmel figyelem, hogy is csinálják ezt a legnagyobbak. Nem is kérdés, azok a sporttársak, akiket a tévében látunk, kedvük szerint pont arra csavarják a golflabdát, amerre csak akarják. Ezzel együtt megfigyelhető, hogy mindegyiknek van kedvenc útiránya, mondhatni domináns röppályája.
Vessünk hát akkor egy pillantást a PGA Tour ranglistájának élére:
- A világelső Dustin Johnson amatőrként még döntően jobbról balra ívelte a labdáit, amióta azonban megjelent a túrán, a neve gyakorlatilag egyet jelent a „power fade” fogalmával. Egy-null a fade javára.
- A jelenlegi legjobb európai Jon Rahm számára a legkényelmesebb ütés szintén balról jobbra csavarodik, a közvetítéseken többnyire a „baby fade” szóhasználat igencsak gyakori az Ő esetében. Kettő-null.
- Momentán a dobogó harmadik fokán Justin Thomas, az Ő esetében azt figyeltem meg, hogy ha nagyon kell a pontosság, akkor bizony jó mélyen lenyomja a tee-t, négy-öt centit lejjebb fog a gripen és hadd szóljon, megint csak balról jobbra egy cut. Három-null.
- Következik egy üde kivétel, jelenleg éppen leszorulva a pódiumról Rory McIlroy maga a klasszikus push draw reklámfigurája. Szépít az ír kedvenc, három-egy.
- A feltörekvő ifjúság képviseletében ötödik helyen Collin Morikawa jön a Tigris legjobb éveit túlszárnyaló statisztikákkal, különösen, ami a vasait illeti. Ami a röppályáját, hát az is a nagymacskára emlékeztet, mi más is lenne, mint egy újabb nyesés.
Ennyit hát a világranglista élmezőnyéről, ötből négy a fade-et szereti. Én kérek elnézést a draw fétis követőitől ?
Persze messzemenő következtetést nem biztos, hogy ebből le kell vonni, hiszen, ha például a játék megreformálásában leginkább élen járó Bryson DeChambeau munkásságát vizsgáljuk, az Ő labdái rendre jobbról balra kanyarodnak, már ameddig el nem hagyják a látóteret…
És persze itt van a 2018-as év sikerembere, Francesco Molinari (vagy ahogy az egyik közvetítésben hallottam némi humorral nemzeti köntösbe bújtatva Molnár Feri), aki szintén draw-val a kezében született. Ja, hogy Ő az elmúlt két évét azzal töltötte, hogy a további fejlődés érdekében áttérjen a túragyőzelemeket eredményező görbéről az azzal ellentétes balról jobbra irányra? Biztos elment az esze!
Ahogy a Golf Hírességek Csarnokába is beválasztott skót legenda Colin Montgomerie-nek is, aki képes volt egy egész karriert végig nyomni azzal a fránya fade ütésével és nem átallott megnyerni vele 31 versenyt a European Tour sorozaton, egyetlen alkalommal meg sem próbálva elkápráztatni a nagyérdeműt egy látványos draw-val.
Szintetizálnám a leírtakat, az biztosnak látszik, hogy egyedül csak Ronnie O’Sullivan üti a labdát egyenesen, Ő is csak a snooker asztalon. A golflabda majdnem minden esetben oldalra is kanyarodik, ez matematikailag objektíven igazolható. A fentiekben pedig az is kirajzolódni látszik, hogy a draw felsőbbrendűsége kisvárosi legenda, legalábbis a világelit köreiben.
Így jobb híján megmarad nekünk a józan paraszti következtetés, ki-ki találja meg a magának valót! De mielőtt bárki ennek az írásnak, vagy netán éppen a saját szemének hisz és elkezdi masszívan gyakorolni a nyesést, inkább kérdezzen meg egy profi oktatót!
Fotó: Bunkered