- Bodor Tanár úr jegyzete -
A golf történelme a szabálymódosítások történelme. Ezekből szedtem össze a teljesség igénye nélkül néhány érdekességet. Szó sincs tudományos szempontokról, teljesen szubjektívan választottam ki, hogy mit tartok érdekesnek leginkább azokból a szabályváltozásokból, amelyek a játék lényegét érintették. Általában azt, ami meglepett.
Amikor egy szabály meglepően korán, vagy éppen későn született meg, vagy a változtatása nagyon nem jött be, vagy ha a golf történelemben hányatott sorsa volt, többször módosult, akár oda-vissza is.
• 1759 A stroke play szabályba iktatása (St Andrews).
Valószínűleg nem ez ennek a játékformának a születésnapja; nyilván már korábban is akadtak, akik orvul stroke playre vetemedtek amikor senki nem nézett oda. Az R&A csak legalizálta és szabályozta a játékformát.
• 1825 Labda ejtése váll fölött hátra (Perth) • 1984!! óta ejtettünk vízszintesen nyújtott karral vállmagasságból, de nem sokáig • 2019 óta térdmagasságból kell ejteni, viszont bármilyen karral.
A váll fölötti ejtés előtt dobták a labdát mindenfelé. Leginkább vagy fej fölött hátra. Máshol mindegy merre, de legalább 6 yardnyira a vízakadály mögé. A vállmagasság meglepően későn jött szóba, holott jó kompromisszum volt az egyszerűség és a véletlenszerűség között. A térdmagasság oka egyértelműen a játék gyorsítása, akár a labda befolyásolhatósága árán.
• 1842 A versenykör szabályozása 18 szakaszra (St Andrews).
Addig mindenki annyi lyukat játszott, amennyi volt a pályán. Skóciában 5, 7, 9, 12 volt a leggyakoribb. Kivételesen léteztek hosszabb, 15, 19, sőt 23 szakaszos pályák is. Látszólag domináltak a páratlan számok. Eredetileg St Andrewsban oda-vissza játszva 22 lyuk volt. A 18 szakasz általánossá csak az 1930-as évektől vált.
• 1899 Kötelező a zászlót kivenni 20 yardon belüli ütés esetén
• 1956 Nem jár büntetés a lyukban lévő zászlórúd eltalálásáért a greenről (sem)
• 1968 Visszavonták, mégis jár büntetés (de csak a greenről), viszont a zászló maradhat a lyukban
• 2019 Sem kivenni nem kötelező a zászlót, sem büntetés nem jár az eltalálásáért.
A 20 yard még nem csak a greenre vonatkozott. Szóval innen ered a hiedelem, ami ma is él, holott közben többször módosították. Nemzedékek játszottak úgy, hogy nem volt szabad eltalálni a zászlót. De kivenni már régebben sem volt kötelező.
• 1902 Ideiglenes labda lehetősége (R&A)
• 1946 Amerikai kísérlet: Elveszett és pályán kívüli labdáért nem jár büntető, csak újra kell ütni (csak USGA)
• 1950 Európában is kipróbálják, de ráadásul játszhatatlan labdára is kiterjesztik, ha azt az eredeti helyről ütik újra (csak R&A)
• 1960 Megszűnik az ideiglenes labda (csak USGA).
A kísérleti módosítások az ütés-és-távolság vesztés enyhítésére irányultak, de mindegyiket hamar visszavonták. Pedig igény lett volna rá. Logikusan hangzik, hogy ha a könnyítésnél nincs távolság vesztés, akkor kell a büntető, de ha van, akkor legyen elég az. Viszont fontos, hogy taktikai célokra ez ne legyen kihasználható. A kérdés nem dőlt el, maradt az ütés-és-távolság vesztés és az ideiglenes labda.
• 1938 Maximum 14-ütős korlát (USGA) • 1939 Európában (R&A).
Eredetileg nem volt korlát. A hőskorban eleve kevés ütővel játszottak, mert egyrészt drága volt, másrészt nem is kellett több. Azonban a XIX. század vége felé a táskákban kezdtek elszaporodni az ütők. Az 1913-as U.S. Open-t még 7 ütővel meg lehetett nyerni. Azonban az 1935-ös versenyzőinek táskájában átlagosan 18 ütő volt, de a 26-30 sem számított ritkaságnak. A csúcstartó állítólag 35 ütővel áll az élen. Ebből lett elege a caddie szakszervezetnek. A korlátozásról már 1936-ban döntöttek. Valójában a korábban spontán kialakult gyakorlatot szentesítették.
• 1952!! Oldalsó vízakadály fogalma, hozzá könnyítés oldalirányban 2 ütőhosszon belül
• 2019 A vízakadály fogalma megszűnt, szerepét átvette a büntetőterület, de abból nincs oldalsó. Viszont a könnyítés oldalirányban megmaradt, kivéve az opcionális (sárga) területeken.
És mi volt addig? Mit csináltak több száz évig St Andrewsban az Old Course-on, amikor a labda az Északi-tengerbe ment? Azt nem igazán lehetett keresztező akadálynak tekinteni. A vízakadály mögött legközelebb Dániában ejthettek (volna) labdát. Azt hiszem a skótok (továbbá angolok, welsziek, írek, stb.) ezt megoldották egymás közt méltányossági alapon.
• 1952!! A zavaró labda ideiglenesen felvehető (akárhol). Korábban már voltak szárnyaszegett kísérletek a probléma részleges megoldására a greenen
• 1920 A gurítást zavaró labda begurítása match playben megadható (csak USGA)
• 1941 A gurítást zavaró labda felvehető, ha 6 inchen belül van a lyukhoz (csak USGA)
• A kísérleteket 1-2 évig tesztelték, majd visszavonták.
A zavaró labdára 1744 óta nem volt semmilyen könnyítés, a greenen sem! Ha egy labda egy másiknak útban volt, ütésekkel meg kellett kerülni, vagy át lehetett ütni fölötte, de nem járt érte büntető ha eltalálták, és különböző megoldások voltak arra, hogyan kell megjátszani az ilyenkor lepattanó labdákat. Köztük olyan is volt, hogy az eltalált labda tulajdonosa választhatott, hogy visszateszi, vagy onnan játssza meg, ahol megállt. A végleges megoldást (mintegy 200 év után) az 1952-es módosítás hozta meg.
• 1960!! A greenen megengedett a labda lejelölése, felvétele, megtisztítása, visszahelyezése. Bármikor és indoklás nélkül.
Tehát addig tilos volt. Vagy talán lehetett néhány kivétel? Pedig én mindig azt hittem, hogy ez alkotmányos alapjog, az emberi szabadságjogok része.
• 1968 A greenről felvett labdát csak egyszer (az első gurítás előtt) szabad megtisztítani
• 1968 Stroke play játékban folyamatosan kell gurítani addig, amíg a labda a lyukba nem kerül.
A cél egyértelműen a játék gyorsítása volt. A módosítások azonban nagyon nem váltak be, ezért mindkettőt 1970-ben visszavonták.
• 1996 Környezetvédelmi terület fogalmának bevezetése
• 2019 Megszűnt, szerepét átvette az (általánosabb) játéktól elzárt terület (tilos zóna).
Egyszerűsíti a helyzetet, hogy a környezetvédelmi terület kijelölésének adminisztratív megkötései voltak, amelyek nem szükségesek a "no play" zónához. További előnye, hogy a kijelölésétől függően megjátszható büntető-, vagy javítás alatt álló területként.
• 2014 A "szabad szem" szabálya. A labda nagy érzékenységű vagy nagy felbontású eszközzel kimutatott elmozdulása csak akkor vehető figyelembe, ha szabad szemmel is észlelhető lett volna
• 2016 A játékos csak akkor felelős a labda elmozdításáért, ha ténylegesen vagy teljes bizonyossággal ő maga (vagy segítője, partnere) okozta az elmozdulást
• 2019 A greenen spontán elmozdult labdát csak akkor kell visszatenni, ha korábban már fel volt véve
• 2019 Csak a greenen a véletlenül elmozdított labdáért nem jár büntetés.
A labda elmozdításával mindig problémák voltak; elmozdult-e egyáltalán, és ha igen, akkor ki vagy mi okozta. Több esetben vélelmezni kellett a játékos felelősségét az elmozdításért; 2004-ig ha laza természetes anyag eltávolítása után történt 1 ütőhosszon belül, 2012-ig ha a labda becélzása után történt. A kezdeti kegyetlenség után a szabályok a felelősség észszerű kezelése irányába mentek el. Különösen a greenen.
• 2016 Tilos a "horgonyzott" ütés.
Ezzel végződött egy rövid életű divat. A lendítés megmaradt valóban lendítésnek. A gurító partvisok megmaradhattak, de akadálymentesen kell mozogniuk (szabadon, kitámasztás, rögzítés nélkül).
• 2016 Ha a játékos kártyáján azért nem tüntetett fel egy büntetést, mert a szabálytalanságról nem volt tudomása, akkor kizárás helyett megkapja a kihagyott büntetést, és még két ütést.
Ez valójában nem más, mint a méltányosság alkalmazásának szabályban rögzítése.
• 2019 A saját elütőterületről bármilyen okból játszott labda a területen belül áthelyezhető, és teeről üthető
• 2019 Az elütőterület felszínének módosításán, a homok és víz lesöprésén kívül az élő vagy elpusztult növények is kigyomlálhatók.
Eredetileg az elütőterületnek csak elütéskor volt kiemelt szerepe, más esetben ugyanúgy viselkedett, mint a pálya más része. A felszín javítási lehetőségei kimerültek az egyengetésben és lesöprésben.
• 2019 Könnyítéskor a labdát mindig az adott helyzetben előírt (együtős vagy kétütős) könnyítési területen kell ejteni.
Korábban voltak olyan könnyítések (ütés előző helyről, vonalon hátrafelé, besüppedt labda, mozdítható akadály, eltérített labda, stb.) amikor a helyzettől függően adott ponton, vagy ahhoz legközelebb kellett ejteni. Ez megszűnt.
• 2019 A greenen szinte bármilyen nem-természetes sérülés (beleértve magát a lyukat) javítható az ütés előtt is.
Ezelőtt csak a labdanyomot és a régi lyuk helyét volt szabad. Ha a játékos a lyukat babrálta, még ki is zárták. Ezután akár a gurítási vonalát is lesimíthatja, még akkor is ha saját maga taposta össze.
• 2019 A zászlórúdban megakadt labda már a lyukban lévőnek tekintendő, ha a labda bármilyen kis része belóg a lyukba.
Mindaddig a labdának teljes terjedelmében a lyuk pereme (a green felszíne) alatt kellett nyugalomba kerülnie. Ha a zászlórúdban megakadt, akkor a zászlót meg kellett mozgatni. Ha a labda ettől beleesett a lyukba, akkor úgy kellett tekinteni, mintha eleve bent lett volna, de ha éppen ellenkezőleg kifelé mozdult el, akkor egy ütéssel be kellett gurítani.
• 2019 Új játékforma a korlátozott (maximált) ütésszámú stroke play.
Helyettesítheti a Stableford játékformát, mert lényegesen egyszerűbb és követhetőbb eredményszámítás mellett ugyanúgy alkalmas a játék lerövidítésére és hendikep módosításra.
Végül még egy meglepetés:
Soha nem volt, és ma sincs olyan szabály, amely előírná a zászló használatát, de olyan sincs, amely tiltaná. Bármilyen meglepő, a zászló nem kötelező része a golfpályának. Mégis mindenütt használják praktikus okokból (hogy messziről jelezze a lyuk, sőt egyáltalán a green helyét). Zászló nélkül játszott szakaszon, pályán elért eredmények érvényesek. Viszont ha van zászló, akkor nem lehet akármilyen, speciális szabályok vonatkoznak mind a műszaki paramétereire, elhelyezésére, mind a szabályos használatára, kezelésére.
Fotó:JimFuryk