- Bodor Tanár úr jegyzete -
Az alábbiakban egy példával szemléltetem, hogyan működik a WHS hendikep módosítás az EGA hendikep rendszerrel szemben. Elsősorban azoknak a kedvéért, akiknek van affinitásuk a matekhoz, de remélhetőleg érdeklődéssel olvassák majd azok is, akik számtanból fel voltak mentve.
(1) EGA hendikep módosítás
Először összehasonlítás végett nézzük meg, mi volt a helyzet az EGA rendszerben.
A példa kedvéért tételezzük fel, hogy az EGA hendikepem 18,0. Erre Tatán a sárga elütőkről 19-es playing hendikepet kapok. Ha ezzel például...
a./ 32 stableford pontot játszok, a hendikepem romlik 0,1 tizeddel 18,1-re.
b./ 36 stableford pontot játszok, a hendikepem változatlanul marad 18,0.
c./ 40 stableford pontot játszok, a hendikepem javul 4x0,3 tizeddel 16,8-ra.
(2) WHS hendikep módosítás
Lássuk mi történik ilyenkor a WHS rendszerben. Legyen a hendikep indexem ugyanúgy 18,0. Ennek alapján a pályahendikep 18,7 lesz, és ha nincs csökkentő tényező, akkor ebből 19-es playing hendikep jön ki. Ha most például...
a./ 32 stableford pontot játszok, abból átszámítva 21,8 ütés,
b./ 36 stableford pontot játszok, abból átszámítva 18,0 ütés,
c./ 40 stableford pontot játszok, abból átszámítva 14,3 ütés
adódik a parhoz képest eredménykülönbségnek, feltéve, hogy a PCC=0.
De ezek egyike sem lesz az új hendikepem, mert a hendikep index mindig a 8 legjobb eredménykülönbség átlaga. A 18,0 is ilyen volt, tételezzük fel, hogy 16 és 20 között szóródó korábbi eredmények közül így jött ki:
(16,0+16,4+17,1+17,6+18,5+19,0+19,4+20,0)/8=18,0.
Ekkor az új eredménykülönbség bekerül az utolsó 20-ba, ahonnan kiesik a legrégebbi. Az új hendikep attól függ, hogy ez hogyan érinti a legjobb nyolcat, onnan melyik esik ki, és mi lép a helyére.
a./ Amikor a belépő 21,8 eredménykülönbség rosszabb a legjobb nyolcnál.
- A legjobb esetben a kieső eredménykülönbség sincs a legjobb nyolcban. Ilyenkor a legjobb nyolc átlaga, így a hendikep index változatlanul marad 18,0. Tehát 32 ponttal sem rontok.
- A legrosszabb esetben a legjobb 16,0 esik ki a nyolcból, és helyére a belépő 21,8 kerül. Ekkor az átlag 18,7 lesz. A hendikep indexem tehát 0,7 tizeddel romlik.
- Minden más esetben a rontás mérsékeltebb lesz, ha a nyolcból nem a legjobb esik ki, és/vagy a helyére az új belépőnél jobb régebbi eredmény lép. Például ha a 21,8 a 20,0 helyére jön be, akkor a rontás csak 0,2 tized.
b./ Amikor a belépő 18,0 eredménykülönbség benne van a legjobb nyolcban.
- A legjobb esetben a legrosszabb 20,0 esik ki a nyolcból. Ekkor az átlag 17,8 lesz, tehát 36 pont esetén is javítok a hendikep indexemen 0,2 tizedet.
- A legrosszabb esetben a legjobb 16,0 esik ki a nyolcból. Ezzel viszont 18,3-ra rontok. Tehát a 36 stableford pont nem garantálja automatikusan a hendikep változatlanságát.
c./ Amikor a belépő 14,3 eredménykülönbség a legjobb nyolcnál is jobb.
- A legjobb esetben a legrosszabb 20,0 esik ki a nyolcból. Ekkor az átlag 17,3 lesz, tehát a hendikep index javításom 0,7 tized.
- A legrosszabb esetben a legjobb 16,0 esik ki a nyolcból. Ekkor 17,8 lesz az átlag, ezzel a hendikep indexem 0,2 tizeddel javul.
Matematikailag könnyű belátni, hogy a hendikep módosítás mértéke mindig a legjobb nyolc közé belépő, és az onnan kieső eredmény különbségének a nyolcad része. Akár javítás, akár rontás esetén, teljesen mindegy, csak más előjellel.
- Ha a fenti példában a nyolcból kiesik a 18,5 és belép a 12 rosszabb eredményből a legközelebbi 20,3 akkor ez (20,3-18,5)/8=0,225 kerekítve +0,2 tized rontást jelent.
- Ha pedig a kieső 18,5 helyett az új 14,3 lép be, akkor ez (14,3-18,5)/8=-0,525 kerekítve -0,5 tized javítást eredményez.
Ez a különbség csak tájékoztató adat azok számára, akik megszokták, hogy a javítás mértékét nézik. A rendszer soha nem úgy számolja a hendikepet, hogy a javítást hozzáadja a régihez, hanem mindig közvetlenül az új hendikep indexet számítja ki.
Fotó: USGA