Szlávy Tibor a 2011-es GolfBálon
Néhány napja ünnepelte 90. születésnapját Szlávy Tibor, a hazai golftörténet legidősebb krónikása, az egyetlen magyar Európa Bajnok golfozó és 31-szeres Magyar Bajnok Hevesi Erzsébet gyermeke. Születésnapja alkalmából egy 2014-es Magyar Hírlapban megjelent riporttal szeretnénk kedveskedni neki, és egyúttal jó egészséget, további szép éveket kívánni.
- A Magyar Hírlap 2014. november 14. írása -
Némi túlzással, Szlávy Tibor a golfpályán született. Édesanyja, Hevesi Erzsébet az 1930-as években Európa egyik legjobb női játékosa volt. A gyerek kezébe először háromévesen adtak ütőt, s a golf iránti imádatát még a szocializmus sem tudta kiölni, amikor tiltott sportág volt. Nyolcvannégy évesen is aktív, a szövetség megalakításának 25. évfordulójára készül a korábbi alelnök, és tervezi újabb könyv megírását örök szerelméről, a golfról.
- Családi örökség és szenvedély a golf iránti rajongása?
- Igen, elsősorban súlyos, de felemelő családi örökség. Lauber Dezső, a magyar golf megalapítója, a svábhegyi pálya tervezője és építője, nagyszüleim jó barátja ismertette és szeretette meg a családunkkal ezt a csodálatos sportot. Nagymamám, Hevesi Ödönné 1911-ben már golfversenyen indult, amiről a sportújság is beszámolt. Édesanyám pedig harmincegyszer nyert magyar bajnokságot, 1926-ban Európa legjobbja lett, 1930-ban pedig a világ ötödik legjobb női játékosának választották. Apám remek játékos és szervező volt, az első magyar golfszabálykönyv szerzője. Gyerekeink, Barbara és Marcell is versenyeztek.
- Mikor vett először ütőt a kezébe?
- Nem vettem, hanem adták. Hároméves voltam, s apám levágta egy ütő szárát, s azzal próbáltam eltalálni a labdát. Tavasztól őszig, vasárnaponként feljártunk a Magyar Golf Club svábhegyi pályájára. Míg a felnőttek golfoztak, mi, gyerekek remekül eljátszogattunk.
- Milyen volt a hazai golfélet a harmincas években?
- A trianoni országcsonkítás után a három pályánkból kettőt – a tátralomnicit és a pöstyénit – elveszítettünk. A svábhegyi pályán viszont élénk élet folyt. Polgárok és üzletemberek, diplomaták, sportolók, színészek és nagytőkések is tagjai és támogatói voltak a klubnak. Emlékszem, nagy élmény volt találkozni a népszerű színésszel, Jávor Pállal is.
- A magyar golf aranyéveinek aztán végett vetett a második világháború. Hogyan élték meg, hogy elvették a kedvenc játékukat?
- Tragikusan. A kommunisták 1951-ben betiltották a golfot, mert szerintük imperialista és kémkedésre alkalmas sport. Ugyanis feljártak a svábhegyi pályájára a nyugati országok diplomatái is, és azokban az éveken főbenjáró bűn volt találkozni és beszélni velük, az imperialisták ügynökeivel. Aztán már az életünkért küzdöttünk, mert 1951-ben beutalót kaptunk Rákosi elvtárstól egy hajdúdorogi kitelepítésre.
- Mivel érdemelték ki?
- Értelmiségiek voltunk, polgárok. Apám ügyvéd volt, s habár nem voltunk gazdagok, de szép nagy lakásunk volt. Ez nem tetszett a rendszernek.
- Gondolom, golfütőt nem vittek magukkal?
- Képzelje el, anyám elhozta az ütőit, díjait, de jól eldugta őket. Golfozás helyett megtanultunk kapálni, kaszálni, kukoricát szedni. Majd nagy előrelépés volt, hogy segédmunkás lehettem egy debreceni építkezésen.
- Hogyan viselték a kiszolgáltatottságot, a létbizonytalanságot?
- Nem a fizikai munka volt a nehéz, hanem a megaláztatás és a rettegés. Évtizedeken át például csak családi körben beszélhettünk a golfról. Ötvenhatban költözhettünk vissza Pestre, de utána is, ha találkoztam egy rendőrrel, nem mertem ránézni, mert a félelem belénk ivódott.
- A golf iránti rajongást azonban mégsem tudták kiölni.
- Azt nem. A svábhegyi pálya megszűnt, mert katonai terület lett, a szovjetek radart telepítettek oda. A hatvanas évék végén kicsit enyhült a diktatúra, és a svábhegyi Vörös Csillag Szálló kertjében, idegenforgalmi céllal a párt engedélyezett egy háromszakaszos pályát, amelynek az édesanyám lett a vezetője. Micsoda boldogság volt, újra edzhettünk, játszhattunk. De két év múlva megszüntették a pályát.
- Akkor hitt abban, hogy megéli, egyszer újra szabadon golfozhat?
- Soha sem adtuk fel. Gáti Ferenc agrármérnök 1974-ben hazajött Kubából, ahol megszerette a golfot. Először Kisoroszban, a legelőn ütögetett, majd 1979-ben megalapítottuk a Kék Duna Golf Clubot. A kisoroszi mezőgazdasági szakszövetkezet támogatásával a saját erőnkből nekiláttunk megépíteni egy kilenclyukú pályát. Tíz év alatt készült el, de végre ismét beindult a golfélet itthon. Huszonöt éve pedig megalapítottuk a szövetséget is.
- Gondolom, nem kis hátrányból indultak a nemzetközi mezőny után.
– Hatalmassal! Úgy nőtt fel több korosztály, hogy legföljebb nyugati filmekben láthatott golfot. A korábbi játékosok közül sokan elestek a háborúban, vagy utána külföldre menekültek. De a mag jó földbe hullott, s elkezdtünk növekedni. A kisoroszi pályán például sok környékbeli fiatal is megismerkedhetett a játékkal, s közülük többen ma már oktatók.
– Mennyit változott a rendszerváltozás óta a sportág hazai ismertsége és megítélése?
– Nagy utat tettünk meg az elmúlt huszonöt évben, s már ott tartunk, hogy néhány versenyzőnk az olimpiai részvételért küzdhet. Egyre több a pálya is hazákban. Mi tíz év alatt építettünk egy kilencszakaszos pályát, most pedig Zalacsányban két év alatt elkészül egy tizennyolc szakaszos, amely világszínvonalú lesz. Alkalmas arra, hogy a világ legjobb profi sportolóit is ide vonzza, komoly versenyekre. És az ilyen eseményeknek sok millió tévénézője van a világon. Óriási sport- és idegenforgalmi esemény. Mindenképpen szeretnék ott lenni az avatásán.
– Nyolcvannégy évesen is magabiztosan jár, nagyon aktív, versenyeket szervez, könyvet ír. Elárulja a titkot?
– Nem, de csak azért nem, mert nincs titok. Illetve hát a golf. A golf, amely egy életforma. Ehhez a sporthoz sok-sok alázat kell. Megtanít önfegyelemre, sportszerűségre, összpontosításra. Ráadásul négy-öt órán át a szabadban, jó levegőn lehet játszani. Bennünket az időjárás sem zavar. Úgy szoktuk mondani, hogy nincs rossz idő, csak rosszul öltözött golfozó. És ez az a sport, amelyet idősebb korban is lehet játszani, élvezni. Ezért örök, és ezért olyan népszerű a világon.
--- --- ---
Szlávy Tibor
Született: 1930. június 6., Budapest
A Magyar Golf Club ügyvezető titkára (1947-1950), a Kék Duna Golf Club alapító alelnöke (1979-1989), a Magyar Golf Szövetség alapító alelnöke (1989-1994), főtitkára (1996-2003), sajtófőnöke (1989-2003). A Magyar Szenior Golfozók Társaságának főtitkára (2004-2017).
A golf szakírója 35 éve, a 100 éves a magyar golf című könyv szerkesztője és szerzője, tíz szakkönyv lektora. A Magyar Golfhírességek Csarnokának tagja (2011).
Fotó: GolfEvents