- Király Levente szakmai összefoglalója -
Az idei profi golfszezon utolsó major-bajnokságán, a XLIII. Női British Openen új sztár született: az eddig teljesen ismeretlen, 20 éves Shibuno Hinako a hétvége során elbűvölő személyiségével és lenyűgöző a játékával maga mellé állította az angol közönséget, akik hitetlenkedve figyelték, ahogy a mosolygós japán újonc a 72. szakaszon egy hatméteres Birdie puttot a lyuk közepébe bombázva megnyerte élete legnagyobb versenyét.
Óriási várakozás előzte meg a Londontól mintegy 80 kilométerre északra fekvő Woburn Golf Clubban rendezett Női British Opent, hiszen ez volt a női profi golfozók idei utolsó kiemelt tornája. A koreai világelső, Ko Jin-young egy héttel az Evianban aratott győzelme után arra készült, hogy megnyerje egy szezonon belül a harmadik major-bajnokságát is, ami korábban csupán hat golfozónak sikerült, köztük olyan legendáknak, mint Ben Hogan vagy Tiger Woods. Természetesen az angolok legjobbjai számára ez az év legfontosabb versenye, és két nap után úgy tűnt, lesz is kiért izgulniuk a hazai nézőknek, hiszen a címvédő Georgia Hall mellett Charley Hull és Bronte Law is az élbolyban tanyázott.
A harmadik fordulót nagy meglepetésre a dél-afrikai Ashleigh Buhai kezdhette az élen ráadásul három ütés előny birtokában. A második helyen egy fiatal japán versenyző, Shibuno Hinako állt, aki korábban soha nem versenyzett még Japánon kívül, és bár hazájában nyert idén két versenyt, a Japán Profi Touron is újoncnak számít. Amikor Shibuno megérkezett Woburnbe, nagyon meglepődött a fákkal övezett fairwayek látványán - az Open Championshippel ellentétben a hölgyek brit bajnokságát ugyanis nem kizárólag links pályákon rendezik, de ő ezt nem tudta! Kicsit sem bánta azonban, mert mint elárulta, a japán golfpályákhoz nagyon hasonló karakterisztikájú a Woburn Golf Club Marquess’ pályája, amely otthont adott a versenynek.
Szombat délután tehát Buhai és Shibuno vágott neki utoljára a pályának, de a szakértők ekkor még azt gondolták, hogy a közvetlen üldözőbolyban megbújó sztárokra kell jobban figyelni. És valóban, a világ első és második számú játékosa, Ko Jin-Young illetve Park Sung-hyun, valamint a Woburnben 2016-ban győztes Ariya Jutanugarn, az amerikaiak feltörekvő csillaga, Nelly Korda, a kontinentális Európa legjobbja, Carlota Ciganda, és az említett angol trió tagjai is ugrásra készen álltak, hogy kihasználják az éllovasok hibáit.
A 30 éves Ashleigh Buhai, aki a Ladies European Touron nyert már három tornát, de az LPGA Touron ennek a közelébe sem került, szombaton ott folytatta, ahol pénteken abbahagyta: hiba nélkül játszva három birdie-vel tíz lyuk után már -15-ön állt összesítésben, amivel öt ütésre növelte az előnyét. Talán ekkor fogta fel igazán, milyen siker kapujában áll, mert ezt követően sorra jöttek a kisebb-nagyobb hibák tőle, és a hátralévő szakaszokon három Bogey-val visszaesett oda, ahonnan kezdte a napot, -12-re. Ezzel is csupán egyetlen pozíciót veszített, de nem valamelyik világsztár előzte meg, hanem Shibuno, aki a hátsó kilencen ihletett golfot játszva hat birdie-t is jegyzett, így -14 állt a neve mellett 54 szakasz teljesítése után.
Vasárnap tehát ismét ők ketten léptek pályára az utolsó párban, de a záró napon sokkal veszélyesebb támadásokat indítottak az üldözők, így ekkor már tényleg azt gondolhattuk, hogy véget ér a tündérmese. Miután Shibuno négyet gurított a harmadik greenen, és ezzel két ütést vesztett, bizony úgy is tűnt, hogy „helyreáll a világ rendje”, és az LPGA klasszisai meccselik majd le a győzelmet egymás között. A kör közepén óriási tolongás volt az élen, egy pillanatban ötös holtverseny alakult ki, de aztán egyre inkább kikristályosodott, hogy Lizette Salasszal és Ko Jin-younggal nehéz lesz tartani a lépést. Ők ketten egyébként együtt játszottak vasárnap délután, és bár a történelmi magasságokba törő Ko a sokkal magasabban jegyzett golfozó, Salas nyerte a külön csatájukat. A mexikói származású amerikai hölgy óriási motivációval játszott, talán nem túlzás azt állítani, hogy élete legjobb golfjával rukkolt elő, hiszen 17 lyuk után -7-en állt, és két fantasztikus ütéssel a 18-ason is rövid, alig másfél méteres birdie putt várt rá.
Ekkor még nem tudhattuk, hogy mekkora jelentősége is volt valójában ennek a gurításnak, mindenesetre az éppen kifordult a lyukból, így Salas 271 ütéssel (-17-tel) zárta a bajnokságot. Még jó néhányan pályán voltak, de Morgan Pressel és Shibuno Hinako volt az a két versenyző, aki veszélyes lehetett Salas első helyére – Presselnek az utolsó két szakasz valamelyikén birdie-re lett volna szüksége, hogy kiharcolja a rájátszást, ám a 18-ason birdie helyett bogey-t ütött, így végül is a negyedik helyen zárt, de ezzel az eredménnyel könnyen lehet, hogy sikerült bejátszania magát az idei amerikai Solheim-kupa csapatba.
Shibuno, aki +1-gyel fordult vasárnap, a hátsó kilencen újra varázsolt: a fordulás utáni négy szakaszon három birdie-vel -16-ra javított, majd egy remek up&downt követően újabb birdie-t jegyzett a par 5-ös 15-ösön, amivel utolérte Salast. Két könnyű par után a 18. elütőn sem ingott meg a mindig jókedvű japán, remek drive után a kétszintes green hátsó platójára tűzött zászló elé játszott hat méterrel. Ami ezután következett, azt nehéz elhinni és szavakkal pontosan visszaadni is: Shibuno egy gyors greenolvasás és gyakorló lendítés után a labda mögé állt, és olyan sebességgel indította el a puttot, hogy az ki tudja, hol áll meg, ha nem a lyuk közepébe megy – de a lyuk közepébe ment…
A valószínűtlen eseményekre az angol nyelv a Cinderella (Hamupipőke) sztori kifejezést használja, ami Shibuno Hinako vasárnapi győzelmére duplán igaz, hiszen nemcsak teljesen ismeretlenül, élete első majorjén játszva sikerült győznie egy ilyen nagy presztízsű viadalon, hanem azért is, mert a japán média már korábban elnevezte őt Mosolygós Hamupipőkének, ami tökéletes becenév a gyermeki ártatlanságot sugárzó és tényleg mindig mosolygó fiatal hölgynek. Ami a golfját illeti, azonnal feltűnő, hogy hipermobil ízületei vannak, hiszen a bal könyöke furcsa, elsőre ijesztő pozícióban van beálláskor, de dinamikus lendítéseinél ebből szemmel láthatóan semmi hátránya nem származik. Mind ütései, mind a gurításai nagyon agresszív játékstílusról árulkodtak, egyáltalán nem félt a pályát övező fáktól, és 12-es sebességű greenektől. Emiatt vesztett is néhány ütést, de sokkal többet nyert.
Játéka mellett személyiségével is megnyerte a nézőket, köztük e sorok íróját is, hiszen nem volt olyan ember, akinek ne állt volna meg egy fénykép vagy autogram erejéig még a vasárnapi bemelegítés előtt sem, és az utolsó körben játék közben is minden egyes átvezető szakaszon nézők tucatjaival pacsizott le. Hatalmas felüdülés volt látni valakit a profi mezőnyben, aki nem veszi túl komolyan magát és képes a legmagasabb szinten is olyan örömmel golfozni, mint a gyerekek, ráadásul mindezt olyan tempóban, amit ugyancsak üdítő volt látni a profi tourokon megszokott lassú játék helyett.
Hogy mit hoz Shibuno számára a jövő, lehetetlen megjósolni. A győzelme utáni sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy egyelőre Japánban tervez versenyezni, de természetesen tárt karokkal várják az LPGA Touron is, ahol annak ellenére is óriási sztárpotenciál van benne, hogy (még) nem beszél angolul.
Fotók: LPGA.com