- Bodor Tanár úr jegyzete -
Tudjuk, hogy ha a labdát fel akarjuk venni (a pályán bárhol, és akkor amikor az megengedett) egy olyan helyről, ahová majd vissza kell tenni, akkor előbb pontosan meg kell jelölnünk azt a bizonyos helyet. Ezt hívják szaknyelven lejelölésnek. Kevésbé gondolunk azonban arra, hogy a lejelölésnek kétféle módja lehetséges: tartós vagy ideiglenes.
(1) Tartós lejelölés:
A labda helyének meghatározására egy jelző tárgyat, labdajelzőt teszünk le a talajra, közvetlenül a labda mögé vagy mellé. Majd a labdát felvesszük, hogy pl. megtisztítsuk, vagy hogy ne legyen útban amíg ránk nem kerül a sor az ütésre. Amikor a labdát visszatesszük, a labdajelzőt felvesszük.
- A labdajelző egy erre a célra gyártott eszköz, vagy valamilyen alkalmas apróbb felszerelési tárgy lehet. Méretére, mintázatára szigorú előírások vonatkoznak, de erről elég azt tudnunk, hogy a szokásos pénzérmék mindezeknek mindenben megfelelnek. Nem véletlen, hogy általában ilyeneket vagy hasonló érme-szerű tárgyakat használunk, és ettől nem célszerű eltérni.
- A labdajelző elhelyezésére vonatkozó "közvetlenül a labda mögé vagy mellé" előírásból a "közvetlenül" úgy értendő, hogy a labdajelzőnek lehetőleg érintkeznie kell a labdával, a "mellé" pedig nem tartalmaz irányra vonatkozó megkötést, tehát a jelző lehet a labda mellett baloldalt vagy jobboldalt. Ha nem ugyanoda tesszük vissza a labdát, ahonnan felvettük, akkor 2 büntetőt kapunk. Ezért kialakult és megkövetelhető gyakorlat, hogy a greenen a labdajelzőt következetesen (a zászló és a labda vonalában) a labda mögé tesszük le, mert ez az a pozíció amely minden esetben egyértelműen meghatározható, és nem lehet vita tárgya, hogy a labda a jelző melyik oldalán volt. A labdajelzőt nem szabad a labda elé letenni.
(2) Ideiglenes lejelölés:
A labda helyének meghatározására egy ütőt tartunk a talajra, közvetlenül a labda mögött vagy mellett. Majd a labdát felvesszük, hogy pl. azonosítsuk, meggyőződjünk róla, hogy sértetlen, vagy hogy irányba állítsuk. Amikor a labdát visszatesszük, az ütőt elvesszük mellőle.
- Az "ütőt tartunk" úgy értendő, hogy az ütőt mindvégig a kezünkben kell tartani, nem engedhetjük el, nem fektethetjük le a földre. Egyben azt is jelenti, hogy az ütőt úgy kell odatartanunk a talajra, hogy arra ne gyakoroljon nyomást, és a növényzetet ne károsítsa. Elfogadható, ha a talajt az ütő legfeljebb a saját súlyával terheli.
- A "közvetlenül a labda mögött vagy mellett" kitétel hasonlóképpen értendő, mint a labdajelző esetén. Az ütőfej több részből áll (van neki orra, talpa, sarka, ütőfelülete), amelyeknek nem mindegyike, és nem minden ütőn alkalmas egyértelmű helymeghatározásra, azonban az ütőfej orra kivétel nélkül minden esetben megfelelő erre a célra. Általában a labda valamelyik oldalához tartjuk oda, mert az jön jobban kézre, és legkevésbé befolyásolja az ütésirányt.
Megjegyzés:
Ha a labda visszahelyezése közben (leginkább a labdajelző eltávolításakor) a labdát véletlenül elmozdítjuk, a labdát vissza kell tenni, és nincs büntetés, feltéve hogy az elmozdítás a visszahelyezés végrehajtásához szükséges valamelyik művelet (pl. a labdajelző felvétele) következtén történt. Olyankor is, amikor a véletlen elmozdítás egyébként büntetéssel járna. Ez az elv érvényes a labda felvételére és a labdajelző véletlen elmozdítására is.
Fotó: UncommonGoods