20 ezer dollár és 1 kiló arany Bükfürdőn

Visszatekintés a hazai golféletre, bő 20 év távlatából


Újra aranyban fürdik Bükfürdő


Retro cikkek sorozatunkban, ezúttal nem merészkedünk vissza oly messzire az idő végtelennek tűnő fonalán mint általában szoktunk, “csupán” 22-25 évvel ezelőtti újságkivágások között lapozgatunk (most éppen a Magyar Hírlap megsárgult lapjai között). Ugyanakkor, egészen elképesztő sztorikra lelhetünk, a rendszerváltást követő dekád golfhírei között, elég ha csak a szalagcímeken végigfutunk.
Ki gondolta volna?
Mindenesetre e sorok írója, aki - “mindössze” 16 éve próbálja “terelgetni azt a kis labdát, az arra tökéletesen alkalmatlan eszközzel” (Winston Churchill) - biztosan nem.

- Üdülőfalu és 36 szakasz a Kisoroszi golfparadicsomban
- 20 ezer dollár és 1 kiló arany Bükfürdőn
- 540 Klubtag és egy Challange Tour profijátékos Kisorosziban 
- Engedély nélküli golfpálya Máriavölgyben
- 1 500 magyar golfozó, Bükfürdőn a Nyílt Bajnokság
- Természetvédelem erőgépekkel avagy golfpálya a gödi lápvidéken
- Golfpályát épít a mozdonyvezető Tatán

 

Üdülőfalu és 36 szakasz a Kisoroszi golfparadicsomban
(Magyar Hírlap, 1995. július 25. - K.B. írása)

Luxus-üdülőközpont épül kisoroszi sportparadicsom mellett Magyarország legrégebbi golfpályája szomszédságában festői környezetben huszonhárom darab, egyenként kétszáz négyszögöles közművesített telek tartós használati jogát kínálja megvételre a Budapest Golfpark Bt.

A telkekre igény szerinti kivitelben felépített üdülők tulajdonosai számára a golfpark változatos kikapcsolódási lehetőségeket nyújt. Az üzleti élet sportját űző társaság összetétele ismeretében az itteni ingatlanvásárlás jó befektetésnek ígérkezik. Magyarországon még szokatlan konstrukcióban ajánlja megvételre a kisoroszi golfpálya és a parkolójához bevezető út által közrefogott terület használati jogát a Budapest Golfpark Bt. Az itt kialakított kétszáz négyszögöles üdülőtel keknek ugyanis a 85 évre szóló használati jogát kínálják eladásra 28 200 német márkának megfelelő forint összegért. A közel két és félmillió forintért gyakorlatilag életfogytig megszerzett közművesített telken - az egységes telepszerkezet kialakítása érdekében - maximum 120 négyzetméter alapterületű nyaraló felépítését ajánlják. A bérlők ötféle típusterv közül válogathatnak, de a megadott kereteken belül saját elképzeléseiknek megfelelő házat is építhetnek. A könnyűszerkezetes építési módszerrel két hónap alatt tető alá hozhatóak az amerikai ízlésvilágot tükröző házak - tudtuk meg Hajnal Dezsőtől, a Budapest Golf és Country Club elnökétől, aki élénk érdeklődésről számolt be la punknak. A gyors kivitelezés viszonylag olcsó négyzetméterárral is párosul: a téliesített üdülők 40 ezer forintos négyzetméterenkénti alapára az extraszolgáltatást igénylő megrendelő vágyainak kielégítésével természetesen jócskán feljebb is kúszhat.

Az üdülő tulajdonjoga a 85 éves bérlet lejárta után is az építtetőé marad. A golfklub minden telekhez két, örökös golfpályatagsági jogot is ad, amelynek je lenlegi értéke együttesen meghaladja a két és fél millió forintot. A sportcentrumban más sportok iránt rajongók is találnak szórakozást: teniszpályák, lovaglópályák is vannak a közelben, a Duna is kínál sportolási lehetőséget.

A nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmassá tett golfpálya területén várhatóan ősszel kezdődnek meg a sportturizmus céljaira szolgáló hetvenszobás hotel és kiszolgáló létesítményeinek építési munkálatai. A golfkedvelők gyarapodó táborát jövőre már két, 18 szakaszos pálya várja és nem feledkeznek meg a kezdőkről sem: ők egy újonnan kialakított gyakorlópályán csiszolhatják majd tudásukat.

K.B.

 

20 ezer dollár és 1 kiló arany Bükfürdőn
(Magyar Hírlap, 1995. augusztus 26.)

A Birdland Golf & Country Club a hét végén húszezer dolláros nemzetközi versenyt rendez Bükfürdőn hivatásos golfozók részére. Az a játékos, aki egy ütésből talál a lyukba, egy kiló aranyat kap.

 

540 Klubtag és egy Challenge Tour profijátékos Kisorosziban 
(Magyar Hírlap, 1996. április 12. - F.G. beszámolója)  

A golf egyre népszerűbb hazánkban, annak ellenére, hogy aligha lesz tömegsport.

A Kisorosziban működő Budapest Golfpark és Country Club tegnapi sajtótájékoztatóján Hajnal Dezső elnök többek között elmondta, hogy klubjuknak jelenleg 540 állandó tagja van. Ebben az évben 14 versenyt rendeznek, köztük a magyar bajnokságot és szeptemberben egy nyílt viadalt a Magyar Rák Alapítvány támogatására. Bár profijátékos ma még nincs Magyarországon, Hajnal Dezső szerint erre sem kell már sokáig várni. Ennek elősegítésére érkezett a klubba az angol profiedző, Malcolm Hampton. A most hatvanéves profi 17 bajnokságot és 7 nemzetközi versenyt nyert meg, 9 pályarekordot és 1 világrekordot ért el. Malcolm Hampton ebben az évben több egy-egy hetes tanfolyamot tart a klub legjobb versenyzőinek, s ettől jelentős előrelépést várnak. Gondot fordítanak az utánpótlás-nevelésre is, ezért rendeznek nyáron táborozást 12–18 év közötti fiataloknak. Hajnal Dezső bejelentette azt is, hogy az év két legjobb ifjúsági játékosának 250 ezer, a legjobb női játékosnak 500 ezer, a legjobb férfi játékosnak pedig egymillió forint értékű támogatást ajánlott fel.

 

Engedély nélküli golfpálya Máriavölgyben
(Magyar Hírlap, 1996. június 18. - Szilágyi A. János oknyomozó riportja)

A Fejér megyei Alcsútdoboz határában fekvő Máriavölgyben hónapok óta lázas munka folyik. Buldózerek, markológépek tucatjai hordják el a földet, vágják ki a fákat. Közvetlenül a természetvédelmi terület határában golfpálya készül. A műemléki védelem alatt álló, klasszicista stílusban épült istállókat alakítják át a Pannon Golf Country Club szabadidőpark központjává. Uszoda, lovas- és teniszpályák, éttermek és apartmanok építése is szerepel a tervekben.
Az osztrák érdekeltségű PSU Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. tavaly fogott hozzá a máriavölgyi golfklub megvalósításához. A mintegy 4 milliárd forintba kerülő sportcentrum több lépcsőben épül. A befektetők még ebben a hónapban tervezik a klubház átadását, és a zártkörű klub tagjai nemsokára birtokukba veszik a pályát is. A befejezésénél tartó építkezés egyetlen "szépséghibája", hogy hiányzik több hatósági engedély. 

Ivóvízzel öntöznének
Amennyire utólag megállapítható, a PSU eleinte a hazai jogszabályok figyelembevételével igyekezett megvalósítani elképzeléseit. Kárpótlási földek felvásárlásával törvényesen jutott a sportcentrum mintegy 200 hektáros területéhez. A befektetők megszerezték terveikhez a helyi önkormányzat támogatását, megkapták az építkezés egyik feltételét jelentő területfelhasználási engedélyt, és kezdetben több más hatósággal (földhivatal, műemlékvédelem stb. ) sikerült elfogadtatni elképzeléseiket. 
A golfpályák állandó öntözést igényelnek, s mivel tórendszer kialakítása is szerepelt a tervekben, a beruházás egyik legkényesebb problémája kezdettől fogva a vízellátás megoldása. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ennek kapcsán értesült tavaly májusban a tervezett beruházásról. A felügyelőség elutasította a felszín alatti rendkívül értékes karsztvíz felhasználását. A PSU a határozatot követően új tervet készíttetett: ebben – kezdetben a felügyelőség jóváhagyásával – egy vízvezeték megépítése szerepelt. A felügyelőség már ekkor jelezte: környezetvédelmi engedély szükséges a víz átvezetéséhez. A tervdokumentációt áttanulmányozva azonban kiderült, hogy a lakosság ellátását szolgáló ivóvízzel kívánják a gyepet locsolni és a dísztavakat feltölteni, visszavonták a szakhatósági állásfoglalást. Ezt követően a PSU vezetői többször tárgyaltak a felügyelőség munkatársaival a víz átvezetésének ügyében. Úgy tűnt, a befektetők tudomásul vették, hogy nemcsak saját érdekeik, hanem más – például környezetvédelmi – szempontokat is figyelembe kell venni a golfcentrum kialakításakor. Ám végül a szükséges engedélyek mellőzésével kezdődött meg a kivitelezés. Az Alcsútdoboz és Tabajd vízellátását biztosító vezetékről minden engedély nélkül leágaztattak egy 200 milliméter átmérőjű vezetéket. Bár a golfpálya nem természetvédelmi területen épül, a nagymértékű tájátalakítás természetvédelmi hatósági hozzájárulást is igényelt volna.
A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság munkatársai csupán egy hónapja, május elején értesültek a beruházásról. "Ha előbb megkeresnek, jelezhettük volna aggodalmainkat. Egy szinte lefolyástalan, csapadékszegény területen semmiképpen nem javasoltuk volna golfpálya építését" – mondta Metzger Júlia, az igazgatóság munkatársa.
A Golf és Country Klub elnöke, Gottfried Haas alaptalannak tartja a beruházással kapcsolatos aggodalmakat. Állítása szerint minden hatósági jóváhagyást megszereztek az építkezéshez. Annyit azonban elismert, hogy a környezetvédelmi engedéllyel "kis késésben" vannak.

A hatóságok tehetetlenek
A környezetvédelmi hatóság áprilisban megdöbbenéssel értesült a hatalmas természetátalakító munkáról. A felügyelőségnek azonban nem áll jogában leállítani az építkezést, ezért felszólította a társhatóságokat, hogy tegyenek meg mindent az engedély nélküli tevékenységek megakadályozására.
Egyelőre csak a műemlékfelügyelet tett lépéseket az építkezés megakadályozására. Képviselői a helyszíni ellenőrzések során megállapították, hogy nem a jóváhagyott terveknek megfelelően alakítják ki a leendő klubház homlokzatát. A Fejér Megyei Műemlékfelügyelet építést leállító határozata ellenére – a golfpálya létesítésével párhuzamosan – javában tart az egykori istállók átalakítása. A környezetvédelmi hatóság jogszerűtlennek tekinti az osztrák tulajdonosok eljárását. Egyik legfőbb kifogásuk, hogy meg sem kísérelték a környezetét nagyban befolyásoló golfpályát beilleszteni a helyi környezetbe és környezetvédelmi hatásvizsgálat nélkül kezdődött meg a kivitelezés.



1 500 magyar golfozó, Bükfürdőn a Nyílt Bajnokság
(Magyar Hírlap, 1997. augusztus 27. - K.T. írása)

A hetvenes évek végén, a hazai golfélet második világháború utáni újjászületésekor 10-15 ember golfozott Magyarországon, ma mintegy 1 500 játékost tart nyilván a szövetség, öt működő golfpálya található az országban, és hamarosan két újabb létesítményt adnak át. Az év egyik nagy eseménye lesz a hét végén - péntektől vasárnapig - a bükfürdői Birdland Golf és Country Club pályáján sorra kerülő Theodora Quelle magyar nyílt golfbajnokság, amelyre kilenc országból 98 versenyző érkezik.
Az első bemutató versenyt 1902-ben rendezték, az első magyar golfpályát 1905-ben építették Tátralomnicon, a két háború között a magyar golfozók szép sikereket értek el az európai versenyeken.
Az ötvenes években ezt a sportágat is elérte a burzsujellenes tisztogatás, 1953-ban megszüntették a sváb-hegyi pályát és vele a magyar golféletet is. Az újrakezdés a nemrég elhunyt Gáti Ferenc nevéhez fűződik: rengeteg munkával, utánajárással 1978-ban megalakított egy "klubot", amely - jellemző módon - egy termelőszövetkezet horgászszakosztályába volt betagolódva... azért is, hogy ne keltsen nagy feltűnést.

Az üzleti élettől pedig elválaszthatatlan a golf, a tenisz mellett ez az a sport, amely a legmegfelelőbb feltételeket nyújtja a üzletemberek találkozásaira, kapcsolattartására. A nemzetközi tapasztalatok szerint az üzletemberek jó része, ha meg akarja ismerni üzleti partnerét, elviszi golfozni. A 18 lyukú pályán - hat-hét kilométer, pár órás séta - alaposan meg lehet ismerni egymást, mert a golfjáték, akárcsak az üzlet, a bizalmon alapul. Az persze tévhit, hogy a golfpályán nagy üzletek köttetnek - a tárgyalásokra, a papírok aláírására ott vannak a szakemberek -, de az igaz, hogy a kapcsolattartás ideális formája ez a sportág.
A hazai menedzserek érdeklődése is megnőtt, egyre népszerűbb a nyílt magyar bajnokság is, amelynek rendezési jogát a bükfürdői klub pályázat útján nyerte el.

 

 
Természetvédelem erőgépekkel avagy golfpálya a gödi lápvidéken
(Magyar Hírlap, 1998. március 27. - Kertész István cikke)

Göd 52 hektáros természetvédelmi területén jelenleg hatalmas erőgépek állnak. Az önkormányzat jóváhagyásával egy magánszemély nemzetközi golfpálya és üdülőközpont építésébe kezdett. A munkálatokat a napokban a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága engedélyek hiányában átmenetileg leállíttatta. A hatóság a beruházót százezer forint bírsággal sújtotta. A golfpálya létesítése kapcsán magasra csaptak az indulatok. Alapvetően mindenki a település közepén lévő zöldterület megtartását látná kívánatosnak.

Szegedi Sándor, Göd alpolgármestere az önkormányzati testület nevében kérdésünkre elmondta: a szóban forgó terület 1992-ben nem került a kárpótlási földalapba, és továbbra is a Duna Menti Termelőszövetkezet tulajdonában maradt. Ugyanebben az évben a gödi önkormányzat helyi védettség alá helyezte a lápvidéket, hogy megóvja a növényritkaságokat és megakadályozza a terület beépítését. 
A település a váci földhivatalnál kezdeményezte az 52 hektáros terület védetté nyilvánítását. Azonban a megyei földhivatal 1995-ben hozzájárult a természetvédelmi körzet sport- és szabadidő célra történő hasznosításához. Tavaly befektető jelentkezett, aki megvásárolta a szövetkezettől az akkor már védetté nyilvánított területet. Az önkormányzat támogatja a beruházást, és nemrégiben a közös büdzsé terhére 72 teherautónyi sittet szállíttattak el innen.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának osztályvezetője, Füri András lapunk érdeklődésére elmondta, hogy véleménye szerint egy golfpálya gyepének rendszeres használata túl nagy igénybevétel ahhoz, hogy a kétszikű növények továbbra is megéljenek. Emiatt elsősorban az orchideafélék vannak veszélyben, hiszen sem az áttelepítést, sem a kemizálást nem bírnák, márpedig egy nemzetközi golfpálya gondozása elképzelhetetlen vegyszeres kezelés nélkül. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem látszik biztosítottnak az itt élő védett növények megmaradása az építkezés után. A tavaly életbe lépett új természetvédelmi törvény kimondja, hogy az ország összes lápja törvényi védelmet élvez, tehát a tervezett beruházás csak államigazgatási eljárás lefolytatása és engedélyezés után kezdhető meg - állítja Füri András.

Ez utóbbi hír beharangozója a Magyar Hírlap aktuális számának címlapján is helyet kapott (balról a harmadik):

 

Golfpályát épít a mozdonyvezető Tatán
(Magyar Hírlap, 1998. szeptember 29. - V.Gy. írása)

Kétszer kilenclyukú golfpályát avattak a napokban Tatán a hajdani Esterházy vadászkastélyt övező 110 hektáros terület legszebb részén. Kelet-Európában a kilencedik, hazánkban a hatodik, Komárom-Esztergom megyében pedig ez az első ilyen golfpálya. A festői környezetben lévő pályához egy angol stílusban tervezett 600 négyzetméteres klubház is tartozik, és a későbbiekben lesz még hotel, szauna, uszoda és teniszpálya is.

A nemzetközi versenyekre is alkalmas 18 lyukú golfpályát a VÁTI szakemberei tervezték, a beruházó és a tulajdonos a kizárólag magyar vállalkozók által alapított Old Lake Holding Részvénytársaság.
Az új pálya hivatalos megnyitóján nagy tapssal és megkülönböztetett figyelemmel köszöntötték Soproni Lászlót, akinek szakmai bravúrját dr. Gergely Ferenc, a Magyar Golfszövetség elnöke külön is méltatta. Soproni László irányította ugyanis a tatai pálya építését. Nem véletlenül esett rá a választás, miután ő a világ egyetlen olyan mozdonyvezetője, aki a golfpálya építésében profinak számít.
A 68. életévében járó férfi 1956-ot követően évekig Kanadában élt. Az emigráció ottani vezetőjének, Zichy grófnak köszönhetően állást kapott Toronto város golfpályáján. Itt tanulta meg a pálya építésének, gondozásának minden fortélyát.

1966-ban az elsők között jött végleg haza Kanadából, s az óceánon túli golfpályák után itthon visszatért a vasúthoz, a mozdonyvezetéshez. Egy baráti beszélgetéskor derült ki, hogy Kanadában mivel foglalkozott. Röviddel ezután már ő készítette el segítőivel együtt a kisoroszi, majd a Pécshez közeli szentlőrinci golfpályát.

Szakmai körökben csak green-keepernek nevezik, ami szó szerinti fordításban fűtartót, de átvitt értelemben golfpálya-üzemvezetőt jelent. Rajta kívül Magyarországon csak ketten töltenek be hasonló munkakört.
A Leányváron élő Soproni László a fű igazi szerelmese. Állítja, hogy a füvet szeretni kell és rendszeresen kell foglalkozni vele. Órákig tud lebilincselően mesélni a fűfajtákról. Főleg a vízi tarackról, aminek 36 fajtáját nemesítették ki, s többnyire ezeket használják a golfpályák építésénél. A C-15-ös Bengrast tartja a legjobbnak, ellenálló képessége, tömörsége, rezisztenciája miatt. Ami pedig a növényvilág kórokozóit illeti: a szőlőnek 13-14 féle ismert betegsége van - mondja -, a speciális füveknek harminchat.
A nemzetközi körökben is jól ismert Soproni László meggyőződése, hogy a golfpálya építésének legfontosabb szabálya az, hogy figyelembe kell venni és óvni kell a természeti értékeket, s ebbe nem szabad durván beleavatkozni. Ezért vállalta olyan szívesen a tatai pálya létrehozásának irányítását. Itt a kivételes természeti adottságok maximális megőrzésére törekedhetett. Érintetlenek maradtak a vízfolyások, az őshonos fák, a ritkaságnak számító növények.

(caddie.hu szerkesztői megjegyzés: talán nem mindenki számára ismert tény, hogy az Old Lake pályájának megálmodója Soproni László, a nagyapja volt a jelenkori magyar golfélet egyik legkiválóbb greenkeeper testvérpárjának, jelesül Laczkó Tamásnak (Highland) és Laczkó Zoltánnak (Pannonia, Forest Hills illetve Groupama Aréna).

 

Címlapfotó: Bozsaky Márk

2020.12.02.

Hozzászólások